Cikk megosztása
A böjt a középkorban természetesen sokkal komolyabb dolog volt, mint napjainkban. Akkoriban komolyan vették, hogy 40 napig nem fogyasztottak húst, és – valljuk be – nem is volt olyan nehéz betartani az egyház szabályait, hiszen közel sem volt olyan élelmiszerellátás, mint manapság.
A sörivó országokban persze hamar rájöttek, hogy a sör kiváló tápanyagforrás, és mint ahogy azt a mondás is tartja: „potum non frangit ieiunium”, azaz „az ital nem töri meg a böjtöt”, belefér az egyházi szabályozásba.
Nem véletlen, hogy a különböző rendek reguláitól függően, az évi 40 napnál sok esetben többen böjtölő szerzetesek voltak az elsők, akik a legkomolyabban fejlesztették a sörkultúrát. Sok esetben még azoknak a kolostoroknak is voltak sörfőzdéik, ahol egyébként bort készítettek.
Dr. Nagymarosy András
Dr. Nagymarosy András a Borkollégiumban tartott, kóstolóval egybekötött előadásában a böjti söröket mutatta be a hallgatóknak. Elmondta, hogy a böjti sörök egyik klasszikus példája a baksör.
Ezeknek az erősre főzött söröknek a címkéin, német nyelvterületen gyakran feltűnik a „hamvazószerdától húsvétig iható” felirat is, energiatartalmuk pedig óriási, hiszen a koplalás időszakában kellett a kalória az embereknek.
Angolszász területen akkora kultusza van a böjti söröknek, hogy fesztiválokat is rendeznek a tiszteletükre. Ezek a mulatságok persze leginkább húsvét szombatján és vasárnapján vannak, de annál jobb, hiszen olyankor már mindenki bátran a korsó fenekére nézhet.
A kóstolón összesen 15 sört ismerhetett meg a közönség. Következzen a mi három kedvencünk!
St. Bernardus Abt 12
(Fotó: Thealerunner.com)
Ha már csak hármat választottunk ki a kóstolt sörök közül, miért ne a három legjobbat mutassuk be? Ez a sör a a csúcsot képviseli a St. Bernardus családban. Félbarna, krémes habkoronával, pörkölt malátás illatokkal, benne nagyon érett gyümölcsökkel, naspolyával. Ízben is krémes, gyümölcsös, sűrű, kellemes savas lecsengéssel. Vigyázat, erős sör (10%)!
Orval
Trappista félbarna ale, szép borostyán szín hosszú életű habbal. Harsány illat, benne rengeteg citrus, maláta, narancs. Friss benyomást kelt. Ízében a citrusok mellett leginkább a karamell és a méz érezhető. Jelentős komlótartalom, karakán keserűséggel búcsúzik.
Westmalle Tripel
(Fotó: Paindolive.be)
9,5%os trappista tripel, Antwerpenből. Szép, szalmasárga szín, és rendkívül gazdag illat jellemzi. Vajas, mézes, gyógynövényes, narancshéjra emlékeztető nyitás. Óriási test, mégis kellemes, egyensúlyos, lágyan keserű. Kellemes komlóssággal, mézes utóízzel búcsúzik.
Hogyha pesig kicsúsztunk a böjtből, akkor se csüggedjünk, hiszen a fenti italok is remekül párosíthatóak néhány húsvéti ételhez.
(Borítókép: Yummy-planet.com)