Cikk megosztása
A popcorn és a káposzta tök jó dolgok, kivéve akkor, ha a sörünknek van olyan szaga, amely ezekre emlékeztet. Összegyűjtöttünk hét fontos sörhibát és az árulkodó jeleiket.
Sörkóstolás során előfordulhat, hogy oda nem illő aromákra bukkanunk. Ezek utalhatnak hibás sörre. A hibák okai pedig számtalan okra vezethetők vissza. Lehetséges, hogy az alapanyaggal volt baj, előfordulhat, hogy a készítéskor vétettek hibát, vagy a palackozásnál nem voltak elég körültekintők a sörfőzdében.
Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, vannak olyan sörhibák is, amelyek némely sörtípusnál bizony kellenek a teljes élményhez, vagyis ezek a „problémák” a stílus fennállása óta léteznek, és már el sem tudjuk az adott söröket képzelni nélkülük.
Most lássunk néhány gyakrabban előforduló sörhibát!
Mozi
Leginkább a pattogatott kukoricára emlékeztet a sörben, kis mennyiségben pedig inkább vajas érzetű italt eredményez a diacetil. Legtöbbször világos, könnyű lágerben érhető tetten. Az élesztőből származik, általában akkor jelentkezik, ha túl rövid volt a forralási idő, vagy korai a kiszerelés. Az angol bittereknél, vagy a pilseninél – normális mennyiségben – abszolút belefér.
Könyvtár
Hát igen, az öreg könyvek szaga is tud jó lenni, vagy ha egy sherryt kóstolsz, ott is stimmel ha oxidációra utaló illatok figyelhetők meg, de a sörök esetében más a helyzet. Kis mértékben, a hosszan, hordóban érlelt tételeknél persze hozzá tartozik az élményhez, de az oxidáció utaló jelek egyértelműen ízhibának minősülnek. A probléma kialakulásáért főleg a palackozás és a tárolás körülményei lehetnek felelősek.
Patika
Egy-egy régivágású IPA gyógyszeres keserűsége jöhet a komlókból is, de itt nem erre gondolunk. Hanem amikor egészen teás, szegfűszeges ízek és illatok jelennek meg az italban. Jó példa erre a bajor búzasör, ám ott ez a fenolosság épp hogy az egyik fontos eleme az élménynek. Más esetben ritkán oké, leginkább valamilyen fertőzés tehet a dologról.
Zöldséges
A pils és a cream ale is hordozhat magában káposztára és konzerv kukoricára emlékeztető jegyeket, amelyeket 0,025 mg/liter alatt nem is lehet érzékelni. Fölötte viszont előbújnak és mondhatjuk, hogy nem illenek az összeképbe. Ennek a hibának az eredete a malátázásban keresendő. Olyankor fejleszt olyan vegyületeket a gabona, amelyek a forraláskor Dimetil-szulfiddá (DMS) alakulnak.
White party
A legdurvább: áporodott sör és kocsmaszag. Ez az, amit mindenki jól ismer, ha máshonnan nem, akkor a szelektíven gyűjtött sörösüvegek, vagy a lepukkant krimók környékéről. A sör egyik legnagyobb ellensége a fény, ez a szag is ennek a hatására fejlődik ki, a már kész sörben, mégpedig úgy, hogy az italban található B2 vitamin fény hatására lebomlik és reakcióba lép az alfa-savval.
Savanyúságos stand
Amilyen szuper illata van a piacon a savanyúságot áruló standoknak, annyira kellemetlen, ha a sörben érzünk hasonlót! Pedig minden sör savas, ám egyáltalán nem mindegy ennek a mértéke. A savanyú sörök népszerűségének növekedésével egyre kevésbé idegen ez az ízvilág, de ha a savasság foka – ez mindig az adott sörtípustól függ – túllép bizonyos szinten, az már hiba.
Termálfürdő
A záptojás szag olyan, mint a biciklizés: ha egyszer megtapasztaltad, soha többé nem tudod elfelejteni. Meglepő, de az ezt okozó hidrogén-szulfidot minden élesztő produkálja, szóval kis mennyiségben még frissességet is adhat a sörnek. Ha azonban az élesztő fertőzött, és túl sok ilyen aroma kerül az italba, az mindent tönkretesz.