Schillinger Attila
Az InfoRádió Tálaló című magazinjának 2015. április 9-i adásában a sörfogyasztási szokásokról, sör minőségéről és a hazai sörgyártásról kérdezték Schillinger Attilát, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatóját.
A szövetségnek három nagy, nemzetközi cég a tagja (Borsodi, Dreher, Heineken). A magyar söripar pedig 150 milliárd forint forgalmat bonyolít le egy évben, ami a második legnagyobb a hazai élelmiszeriparban – hangzott el a műsorban.
Schillinger Attila szerint közvetlenül kb. 2000 ember dolgozik a hazai söriparban, amely az elmúlt években átesett egy nagy beruházási korszakon, így európai színvonalú gyáraink vannak – mondta az igazgató. A szegmens elsősorban a vendéglátásban és a kereskedelemben közvetve 30 ezer embernek ad munkát – tette hozzá.
Elhangzott, hogy a Sörszövetség kiemelt feladatának tekinti a sörkultúra népszerűsítését, hiszen a sör, felelősen fogyasztva az egyik legnépszerűbb társasági ital. Schillinger szerint a minőségi sörfogyasztás népszerűsítésére elsősorban a vendéglátásban nyílik lehetőség. Igyekeznek megkülönböztetni a fogyasztó szemében, az üveges és a csapolt söröket, megjeleníteni, hogy a csapolt sör magasabb minőségű, és a sörfogyasztás helye első sorban a vendéglátás. Emellett kiemelt szerepelt szánnak a sörfogyasztás gasztronómiában elfoglalt helyének bemutatására, arra, hogy milyen ételhez, milyen sör való. Az igazgató szerint ebbe a sörgyárak is szívesen invesztálnak.
Ami a magyar sörfogyasztást illeti, az egy főre eső fogyasztás felülről lefelé közeledik a 70 literhez, ami jelentős csökkenés, hiszen néhány évtizede még a 100 liter/fő környékén volt. A fogyasztási mutató elsősorban 2007. második féléve óta zuhan, ennek főleg a gazdasági válság az oka – mondta Schillinger Attila, majd azt is elárulta, hogy ez a trend figyelhető meg egész Európában.
Mindeközben a fajtaválaszték ugyanakkor nő, hiszen a gyárak igyekeznek a bővülő választékkal megnyerni a fogyasztókat. A Sörszövetség elnöke szerint ennek köszönhető, hogy több százféle sör van a magyar boltok polcain.
A sörimport a szövetség adatai szerint nem teszi ki a fogyasztás 5-6 százalékát, ugyanakkor a behozatal növekszik, ám még mindig domináns a közel 90 százalékot produkáló három nagy sörgyár kapacitása, igaz, ebbe bele kell érteni a nálunk készülő külföldi márkákat is.
Az alkoholmentes és az ízesített sörökkel kapcsolatban az elnök arról tájékoztatott, hogy nő a fogyasztásuk aránya. Ez a trend sok európai országra igaz, aminek Schillinger Attila szerint szintén van pozitív hozadéka, mert az iparág egyik problémája az, hogy nagyon férfias és épp az ilyen sörök hozhatják közelebb a hölgyeket a sörfogyasztáshoz.
(Fotó: Sör mi több – Youtube)
