Újabb szeg a vendéglátás koporsójába? – avagy mit üzen a 380 forintos, ünnepi sörár

Budapesten, a Szent István Nap rendezvénysorozaton – hasonlóan a tavalyihoz – idén is „retro” árakat biztosítanak a szervezők. Ingyenes fesztivál, ingyenes programok, 300 forintos perec. Jó ez valakinek?

A főváros Szent István Napi buliján a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség ezúttal is kedvezményes árakat biztosít a részvevők számára. Az ásványvíz 200, a cola 350, a csapolt (Borsodi) sör 380, a dobozos pedig 400 forintba kerül majd. 

Erre tekinthetünk a szervezők/állam kedves gesztusaként, hiszen így sokkal többen engedhetik majd meg maguknak, hogy pár fröccstől vagy sörtől még melegebb szívvel gondoljanak az államalapításra. Csakhogy másnap nagyon kellemetlen lesz a kijózanodás.

A nép szereti a cirkuszt és szereti a (folyékony) kenyeret, így a szervezők ezen húzása – még ha kicsit sem tűnik 21. századinak – az ő szempontjukból érthető. De érdemes megvizsgálni más nézőpontokat is.

Mit üzen a 380 forintos sör a tömegeknek egy olyan országban, ahol hetekig volt hangos a közösségi média attól, hogy egy balatoni cukrászdában 2390 forintba került a limonádé, és összenépi felháborodás kíséri a Sziget Fesztivál aktuális sörárait minden évben? Ezek meghökkentő számok, igen. De bármennyire is azok, ilyen a piacgazdaság. Az egy dolog, hogy ki venné meg és ki nem, de a 2390 forintos limonádé létjogosultsága 100 százalékos addig, amíg elég olyan ember van, aki kifizeti érte ezt a pénzt.

A 380 forintos sör viszont sajnos azt üzeni a tömegeknek, hogy komfortosabb amúgy hosszú távon bizonyára fenntarthatatlan hatósági árak között élni. Hiszen könnyen beleélik majd magukat sokan a négy napos Szent István Napi bulin abba, hogy ennyiért is lehet. Aztán másnap/egy hét múlva még többen érzik majd azt, hogy valami nem stimmel: kilépve a valóságba hamar tapasztalni fogják, hogy az árak sajnos ennek alsó hangon a háromszorosai.

Amikor pedig a fizetésre kerül a sor, nem sok mindenkit érdekel majd, hogy mi az a turizmusfejlesztési hozzájárulás, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, mennyibe kerül a munkaerő, milyen körülmények között kell teljesíteni meg, hogy mi a különbség a szervízdíj és a jatt között. Szarházi a vendéglátóhely lesz. Akkor is, ha nem adja 2390-ért a limonádét.