Cikk megosztása
Mi nevezhető különleges minőségű sörnek? Mi az, amit kötelező lesz feltüntetni a címkéken és a dobozokon? Felülvizsgálták az élelmiszerkönyvet, Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára válaszolt kérdéseinkre.
A hazai három nagy, egy közepes és néhány tucat kisebb sörfőzdére ugyanazok az élelmiszer-biztonsági és -minőségi előírások vonatkoznak – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének sajtóeseményén. A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az élelmiszerkönyv felülvizsgálatával adósak voltak, de végre lezárult az ezzel kapcsolatos munka, és a fogyasztók hamarosan útmutatót kaphatnak arról, hogy mi is van a sörökben. Pontosítják a sör fogalmát, körülhatárolják, mi nevezhető különleges minőségnek. A sör összetevőit nem kötelező feltüntetni, de nemzeti szinten ezt elő lehet írni, a tárca és a szakmai szervezetek pedig ennek bevezetését javasolják.
Felkai Beátát az esemény után arra kértük, magyarázza el, hogyan is zajlik az élelmiszerkönyv felülvizsgálata.
Különféle bizottságok és szakbizottságok dolgoznak az élelmiszerkönyv frissítéseken. Hogyan épül fel a rendszer?
Az élelmiszerkönyv a minőségi élelmiszergyártás alapját szeretné képezni és rengeteg mindent szabályoz. Vannak benne például uniós jogátvételek és olyan is, amikor egy adott termék sajátosságait írjuk le és ez meghatározza az elnevezést. Ha eltekintünk a sörtől, jó példa a virsli, amit csak akkor lehet így nevezni, ha az élelmiszerkönyvben meghatározott arányban tartalmaz húst. Tehát a feladat az, hogy az alapminőséget definiálja.
Van egy élelmiszerkönyvi nagy bizottság, amelynek a feladata, hogy horizontálisan vizsgálja, milyen hatással vannak a meghatározások a fogyasztókra és az élelmiszeriparra és a különböző szakterületeknek vannak szakbizottságai. Minden ilyen szakbizottságnak kötött a felépítése. Szereplenek benne jogalkotók, képviselve van a hasági oldal és természetesen a gyártók is. Gyártói oldalról nyilván úgy tudunk hitelesek lenni, ha érdekképviseleteket kérünk meg arra, hogy delegáljanak számunkra szereplőket.
Esetünkben a kisüzemi sörfőzdék és a Sörszövetség is delegált tagokat, illetve az Agrárkamarától is kértünk tagdelegálást. Folyamatosan tartanak az egyeztetések, nem könnyű kompromisszumot kialakítani.
Mi látszik ebből a munkából a külső szemlélőknek addig, amíg meg nem születik a szabályozás?
A folyamat a következő: a szakbizottság egy munkatervet készít, hogy mivel szeretne foglalkozni. A Magyar Élelmiszerkönyv weboldalán fent van minden szakbizottság eddigi munkaterve, illetve felkerül az is, hogy eddig mit teljesítettünk és mi az, amivel adósok maradtunk. Itt külső szereplők is tehetnek javaslatokat, a tudomány (egyetemek) oldaláról is érkezhetnek ötletek, illetve a piaci szereplőktől.
A kisüzemi sörfőzdéknek a közelmúltban volt két felvetése is, ám mire végig vettük, milyen szabályozásokkal járnának ezek, kiderült, hogy nem azt a szabályozást kapták volna tőlük, ami az eredeti szándék volt.
Jól tudom, hogy azért is nehéz az érdekegyeztetés, mert a bizottságban ugyanannyian képviselik a kisüzemi oldalt, mint a nagyüzemit?
Összesen 15-en vagyunk, szóval valahol el kell dőljön minden vita. Az élelmiszerkönyvnek az lenne a célja, hogy általános, jó alapot adjon, nem szabad, hogy hátrányos helyzetbe hozzon bizonyos szereplőket.
A kisüzemi főzdék képviselői jelenleg abba az irányba mennek, hogy ha nekik valami több vagy más, mint az ipari sörök esetében, azt az élelmiszerkönyvtől függetlenül, nyugodtan tüntessék fel a címkéken.
Ezek szerint önkéntes alapon kerülhetnek fel az üvegekre és a dobozokra különböző plecsnik a jövőben?
Van egy uniós jelölési rendelet, ami nagyon szigorúan megmondja, mit lehet feltüntetni és milyen alapon. De különleges technológiák, hozzáadott értékek, összetevők feltehetők, és ezeken keresztül magyarázható akár a magasabb ár is.
Ha jól emlékszem volt egy olyan elképzelés, hogy bizonyos hozzávalókat pótanyagként kellett volna meghatározni a címkén, illetve üzemméret alapján lett volna megkülönböztetés.
Üzemméretet nem tüntetünk fel címkén. Ha a szabályozásnak nem megy ellen, feltüntethető, hogy az adott termék „kisüzemben” készült, de ilyesmit nem teszünk kötelezővé. Egyébként minden élelmiszerkönyvi szabályozás kimegy az unióba notifikációra, ezért olyat, ami uniós joggal ellentétes, bele sem teszünk a tervezett szabályozásba, mert tudjuk, hogy kiveszik majd.
A mostani sör meghatározáshoz képest milyen változások jöhetnek?
Pontosításra kerül majd, hogy mit is értünk sör alatt és kötelezően feltüntetendők lesznek az összetevők. Az én információim alapján ezt minden vállalati méret képviselője támogatta. Emellett pedig frissítésre kerül az is, mit értünk pontosan az alkoholmentes, ízesített, különleges minőségű sörök alatt. A korábbi szabályozás több mint öt évvel ezelőtt született, változott a technológia, számtalan új termék van, mások a fogyasztói igények: ez le kell követni.
Összetevőket, alkoholmentességet most is lát a fogyasztó a címkén. Mi az, amit változásként tapasztalhatnak majd a sörvásárlók?
Az összetevőket nem volt kötelező feltüntetni, csupán lehetőség volt rá. A kérdés inkább az, hogy a fogyasztó mennyire tudatos és mennyire viszi magával az olvasószemüvegét a boltba.
Ezért fontos az útmutató, amit terveznek a kollégák. Bízom benne, hogy ez el tudja majd magyarázni a fogyasztóknak, mi az extrakttartalom, mi a Balling fok, mert először inkább edukálnunk kell és utána tudunk tovább pontosítani a leírásokon.
Mikor hirdethető majd ki az új élelmiszerkönyvi szabályozás?
Ez hosszabb folyamat, a nagybizottság most fogja elfogadni a meglévő anyagokat. Ezt követően jön az uniós szint, Brüsszelben 3-6 hónap, mire átfut a dolog, így legelőbb jövő év elejére készülhet el az új szabályozás. Nagyon hosszú ideje dolgozunk rajta, bízom benne hogy immár végig fut a folyamat.