Már több alkoholt iszik egy átlag magyar, mint egy orosz, de még így sem férünk be a 10, legtöbb alkoholt fogyasztó ország közé. Nem mintha különösebb dicsőség lenne oda tartozni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén bemutat egy, „az alkohol káros fogyasztásának csökkentésére irányuló globális stratégiát”, amely nagy hatású beavatkozásokat tartalmaz. Annyira, hogy az italgyártók és -kereskedők komolyan tiltakoznak ellene.
Életbe lépett az irányelv, amely szerint az Európai Uniós tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a független kisüzemi sör- és szeszfőzdék által kis mennyiségben előállított sörre és etil-alkoholra.
A kedvezőtlen időjárás miatt sem Kanadában, az Egyesült Államokban, sem pedig Európában nem volt jó az árpatermés. 200 000 tonna tavaszi árpa hiányzik az európai piacról, ez pedig áremelkedéshez vezet.
Az Európai Unióban az összlakosság 8,4 százaléka, minden tizenkettedik felnőtt naponta fogyaszt alkoholt – derül egy 2019-es adatokon alapuló Eurostat felméréséből.
Nos, ez elsősorban attól függ, hová utazik az ember. De az Európai Unión belül elég laza a szabályozás. Nem gazdasági céllal több mint elég sör vihető és hozható a közösségen belül.
Azok az európai malátagyártók, amelyek a kontinensen kívülre tudnak exportálni egész jól átvészelik a járvány okozta gazdasági sokkot: Brazíliába és Nigériába gyakorlatilag csövön is mehetne az európai maláta.
2021 elejétől életbe léphet az a megállapodás, amely száz európai földrajzi árujelzőnek (a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés) Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban biztosít védelmet azok jogtalan használatával, termékutánzatokkal szemben.
Megállapodást írt alá az Európai Unió és Kína azzal a céllal, hogy száz európai földrajzi árujelzőnek Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban védelmet biztosítson azok jogtalan használatával és a termékutánzatokkal szemben.
Az italcsomagolások jelenlegi, önkéntességen alapuló visszaváltási rendszere nem hatékony, ezért – uniós előírások alapján – változtatásokra dolgoznak ki javaslatokat. Az első ütemben a műanyag-, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását tennék kötelezővé.