Sziget 2018 – Sörben is a legjobbak között???

Írta: Kovács Bálint

2018-08-10 | 09:48 Magazin

MTI Fotó: Sóki Tamás

Eljött hát a fesztivál, amit Európában már a legnagyobbak közé sorolnak, mi viszont imádjuk szidni, mert hangos, mert drága, mert ha kimegyek, nem leszek újra 20 éves, mint először. És szidjuk persze a sört is, mert vizes, drága, és csak egyféle van. De vajon ez csak magyar sajátosság, vagy a külföldiek is így gondolják, illetve a többi országban is ugyanez a helyzet a sörrel?

Hát eljött, mint minden évben, a legnépszerűbb, legtöbbet szidott. Mert hangos. Mert túlárazott. Mert tömeg. Mert por. És rossz a hangosítás. Mert hol a metál, hol a Prodigy, hol a Sziámi? Mert aki jön, úgysem híres, aki híres, úgysem ismerem. Mert már 15 éve nincsenek részeg punkok, pedig milyen jó is volt, amikor még az volt a baj, hogy tele van részeg punkokkal. Különben is, akkor még David Bowie-ra mentünk, utolsó pénzünket ittuk el, idegen sátrakban ébredtünk, életre-halálra barátkoztunk, most meg fáj a hátam, le kéne dobni pár kilót, és különben meg holnapra elő kell készíteni a meetingre a briefet. Az akarok lenni, aki akkor voltam.

Ámde ezen írás, illetve az ennek helyet adó oldal tematikája a sör, nem pedig a férfi klimax, illetve az életközepi válság (mid-life crisis), közelítsük meg az idei Szigetet erről az oldalról. Apropó, megközelítés: aki ortodox Dreher-ellenes, ha leszáll a hévről a Filatorigátnál, és elindul a kijelölt úton, az útközben található benzinkútnál, zenét, sörpadot, ételt-italt, és csapolt Heinekent talál. Aki nem akar szigetjegyre költeni, de szeretne egy kis fesztiválhangulatot, jöjjön ki ide bármikor a következő pár napban, megkapja.

Louis, a francia lufiember, barátai és üzletfelei (?) társaságában

Sok mindenben változott a Sziget, de abban semmiképp, hogy a most fesztiválozó generáció éppen olyan nyitott, barátkozós, mint ahogyan ez korábban is mindig jellemző volt itt. És sajnos abban sem, hogy a sörválaszték elég szegényes, valahogy ami a borral meg bírt történni, gondolok arra, hogy huszonéve abból is csak a nagyüzemi retteneteket lehetett kapni, most meg már kitelepült borbárokban van egészen szép választék, az a sörrel nem akaródzik megtörténni. Kézműves sört legfeljebb az iszik, aki kiássa a Monyóék által előzőleg elásott 12 palackot.

Kíváncsi voltam, hogy ez vajon más országokban is így működik e, illetve egyáltalán, milyen a sörhöz fűződő viszonya a külföldről érkező szigetlakóknak. Úgyhogy lecsaptam rájuk sörért sorban állás közben, amikor úgyis ráér az ember, és megkérdeztem név szerint Agust (23) és Davidot (23), azaz a Dast in Doff Dj duót Spanyolországból, Davidot (37) a sajtóst Csehországból, Thomast (24) és Nielst (22) Hollandiából, Tiát (24) és Jake-et (26) a piros csokornyakkendős fiút Ausztráliából, Suh Seokbeon-t (21) és Jang HyeYoung-t (21) a dél-korai egyetemista egyenpólós csapat tagjait, és Louist (23) a francia lufiembert.

Más fesztiválokon is jellemző, hogy csak egy nagy sörgyár termékei kaphatóak?

  • Agus, David, Thomas, Niels, Tia, Jake: Általában igen.
  • David, Csehország: Minden fesztiválnak megvan a maga szponzora, a Mighty Sounds-nak például a Budvar, de a Gambrinusnak, Kozelnek, Krusovicének is vannak támogatott fesztiváljai.
  • Suh és Jang, Dél-Korea: Nálunk a nagyobb sörgyárak ott vannak minden rendezvényen, sokféle sör van.
  • Louis, Franciaország: Strassbourg közelében, ahonnan én jövök, Elzász környékén sok a környéki főzde, ők vannak a helyi fesztiválokon, de jellemzően a nagy fesztiváloknak egy szponzora van, például a Kronenbourg.

Agus és David

Milyen minőségű a Dreher, a többi fesztivál söréhez képest, illetve melyik fesztiválon a legjobb a sör?

  • David, Csehország: Szerintem ez egy jó sör.
  • Agus és David, Spanyolország: Szerintünk rosszabb, mint az átlag. A legjobb a Roskilde-en, Dániában a Tuborg.
  • Thomas, Niels, Louis: Mi azt mondanánk, hogy inkább olyan átlagos.
  • Random odakeveredett, kissé spicces holland arcok: A Heineken jobb itt, mint Hollandiában! Nem olyan keserű, mint otthon!
  • Tia és Jake, Ausztrália: Egész jó sör ez, így belegondolva a fesztivál sörök közt még ez a legjobb.
  • Suh és Jang, zavartan nevetgélnek: Mi most fogunk itt először sört inni.

Mennyire olcsó vagy drága itt a sör a többi fesztiválhoz képest?

  • Szinte egyszerre mindenki: Olcsóbb, abszolút olcsó.
  • Agus és David, Spanyolország: Olcsó, a Primavera Sound-on Barcelonában, a Mad Cool-on Madridban 10 euró egy sör.
  • Suh és Jang, Dél-Korea: Nehéz eldönteni, talán egy árban van… nem, ez itt olcsóbb egy kicsit, mint nálunk.
  • David, Csehország: Szerintem mostanában kicsit drága lett, én járok ide rendszeresen, 4 éve 500 forint volt, most 800. Nem tragikusan sok, de kicsit sok.

Jake és Tia

Ahonnan ti jöttök, érezhető-e egy kis mozgolódás kraft sör fronton, vannak kisebb főzdék, akik próbálkoznak a sima lageren kívül más típusú sörökkel?

  • Agus, David, Thomas, Suh, Jang, kicsit tétováznak: Van valami ilyesmi.
  • Tia és Jake, Ausztrália: Canberrában szinte csak lagert iszol, de vannak kisebb főzdék már egyre többen.
  • David, Csehország: Nálunk elég sok kis főzde csinál nem kifejezetten „európai” típusú, drágább, de magas minőségű söröket.
  • Louis, Franciaország: Elzászban nagyon sok a kisüzemi főzde, illetve északon, a belga határhoz közel.

Érezhető, hogy a fogyasztóközönség a ti országotokban kezd ráunni a hagyományos nagyüzemi sörökre, illetve jobban érdeklődek a kisüzemi sörök után?

  • Agus és David, Spanyolország: Nálunk ez nem jellemző.
  • David, Suh és Jang: A fiatalok érdeklődnek inkább, és szeretnek felfedezni kisebb főzdéket, főleg az egyetemisták.
  • Thomas és Niels, Hollandia: Szerintünk nálunk nem csak a fiatalok kezdenek érdeklődni.
  • Louis, Franciaország: Nálunk is eléggé érezhető ez a tendencia, az IPA most nagyon nagy divat lett.

David

Van nálatok valami furcsa, csak a ti országotokra jellemző, sörhöz köthető szokás?

  • Mindenki zavartan néz.

Nálunk például évtizedekig az volt a szokás, hogy „magyar ember nem koccint sörrel”. Történelmi okokra vezettük vissza, aminek mondjuk különösebb valóságalapja nem volt.

  • David, Csehország: Igen, én hallottam erről.

Igazából mindegy is, mert aztán meg az terjedt el, hogy ennek lejárt az ideje, úgyhogy most már koccintunk. De ha esetleg koccintani akartok egy magyarral, és ő nem hagyja, akkor nem biztos, hogy udvariatlan, csak tartja a hagyományt. Szóval, nálatok van ilyen?

  • Mindenki továbbra is zavartan néz.
  • Thomas és Niels, Hollandia: Az például, hogy nálunk egymás szemébe kell nézni koccintáskor?
  • Mindenki: Az mindenhol így van.
  • Suh és Jang, Dél-Korea: Az egyetemen vannak különféle játékaink, és azokban van, hogy inni kell.
  • Mindenki: Az is így van mindenhol.
  • Tia és Jake, Ausztrália: Nálunk van olyan, hogy cipőzés (shoeing). Cipőből kell inni sört.

De mikor?

  • Hát, bármikor. Mikor már eléggé be vagyunk nyomva.
  • Louis, Franciaország: Nálunk, ha kitöltesz egy pohár sört, és túl habos, akkor azt úgy hívjuk, hétfő, ha jól sikerül, akkor vasárnap.

Jang és Suh

Amióta az országban vagytok, próbálta nektek bárki megtanítani azt, hogy „egészségedre”?

  • Szinte mindenki: Nem, még eddig senki, micsodát?
  • David, Csehország: Nekem már próbálták, nem nagy sikerrel.

Mi, amikor koccintunk, azt mondjuk: egészségedre, vagy egészségünkre. Valószínű egyik más nyelvben sincs ilyen bonyolult szó a koccintáshoz, és ezt imádjuk minden külföldinek megtanítani. Úgyhogy mondjátok szépen utánam: egészségünkre!

  • Mindenki: különböző sikerű próbálkozások után önfeledt röhögés.