Sziget 2018 – Sörben is a legjobbak között???

Eljött hát a fesztivál, amit Európában már a legnagyobbak közé sorolnak, mi viszont imádjuk szidni, mert hangos, mert drága, mert ha kimegyek, nem leszek újra 20 éves, mint először. És szidjuk persze a sört is, mert vizes, drága, és csak egyféle van. De vajon ez csak magyar sajátosság, vagy a külföldiek is így gondolják, illetve a többi országban is ugyanez a helyzet a sörrel?

Hát eljött, mint minden évben, a legnépszerűbb, legtöbbet szidott. Mert hangos. Mert túlárazott. Mert tömeg. Mert por. És rossz a hangosítás. Mert hol a metál, hol a Prodigy, hol a Sziámi? Mert aki jön, úgysem híres, aki híres, úgysem ismerem. Mert már 15 éve nincsenek részeg punkok, pedig milyen jó is volt, amikor még az volt a baj, hogy tele van részeg punkokkal. Különben is, akkor még David Bowie-ra mentünk, utolsó pénzünket ittuk el, idegen sátrakban ébredtünk, életre-halálra barátkoztunk, most meg fáj a hátam, le kéne dobni pár kilót, és különben meg holnapra elő kell készíteni a meetingre a briefet. Az akarok lenni, aki akkor voltam.

Ámde ezen írás, illetve az ennek helyet adó oldal tematikája a sör, nem pedig a férfi klimax, illetve az életközepi válság (mid-life crisis), közelítsük meg az idei Szigetet erről az oldalról. Apropó, megközelítés: aki ortodox Dreher-ellenes, ha leszáll a hévről a Filatorigátnál, és elindul a kijelölt úton, az útközben található benzinkútnál, zenét, sörpadot, ételt-italt, és csapolt Heinekent talál. Aki nem akar szigetjegyre költeni, de szeretne egy kis fesztiválhangulatot, jöjjön ki ide bármikor a következő pár napban, megkapja.

Sok mindenben változott a Sziget, de abban semmiképp, hogy a most fesztiválozó generáció éppen olyan nyitott, barátkozós, mint ahogyan ez korábban is mindig jellemző volt itt. És sajnos abban sem, hogy a sörválaszték elég szegényes, valahogy ami a borral meg bírt történni, gondolok arra, hogy huszonéve abból is csak a nagyüzemi retteneteket lehetett kapni, most meg már kitelepült borbárokban van egészen szép választék, az a sörrel nem akaródzik megtörténni. Kézműves sört legfeljebb az iszik, aki kiássa a Monyóék által előzőleg elásott 12 palackot.

Kíváncsi voltam, hogy ez vajon más országokban is így működik e, illetve egyáltalán, milyen a sörhöz fűződő viszonya a külföldről érkező szigetlakóknak. Úgyhogy lecsaptam rájuk sörért sorban állás közben, amikor úgyis ráér az ember, és megkérdeztem név szerint Agust (23) és Davidot (23), azaz a Dast in Doff Dj duót Spanyolországból, Davidot (37) a sajtóst Csehországból, Thomast (24) és Nielst (22) Hollandiából, Tiát (24) és Jake-et (26) a piros csokornyakkendős fiút Ausztráliából, Suh Seokbeon-t (21) és Jang HyeYoung-t (21) a dél-korai egyetemista egyenpólós csapat tagjait, és Louist (23) a francia lufiembert.

Más fesztiválokon is jellemző, hogy csak egy nagy sörgyár termékei kaphatóak?

• Agus, David, Thomas, Niels, Tia, Jake: Általában igen.
• David, Csehország: Minden fesztiválnak megvan a maga szponzora, a Mighty Sounds-nak például a Budvar, de a Gambrinusnak, Kozelnek, Krusovicének is vannak támogatott fesztiváljai.
• Suh és Jang, Dél-Korea: Nálunk a nagyobb sörgyárak ott vannak minden rendezvényen, sokféle sör van.
• Louis, Franciaország: Strassbourg közelében, ahonnan én jövök, Elzász környékén sok a környéki főzde, ők vannak a helyi fesztiválokon, de jellemzően a nagy fesztiváloknak egy szponzora van, például a Kronenbourg.

Milyen minőségű a Dreher, a többi fesztivál söréhez képest, illetve melyik fesztiválon a legjobb a sör?

• David, Csehország: Szerintem ez egy jó sör.
• Agus és David, Spanyolország: Szerintünk rosszabb, mint az átlag. A legjobb a Roskilde-en, Dániában a Tuborg.
• Thomas, Niels, Louis: Mi azt mondanánk, hogy inkább olyan átlagos.
• Random odakeveredett, kissé spicces holland arcok: A Heineken jobb itt, mint Hollandiában! Nem olyan keserű, mint otthon!
• Tia és Jake, Ausztrália: Egész jó sör ez, így belegondolva a fesztivál sörök közt még ez a legjobb.
• Suh és Jang, zavartan nevetgélnek: Mi most fogunk itt először sört inni.

Mennyire olcsó vagy drága itt a sör a többi fesztiválhoz képest?

• Szinte egyszerre mindenki: Olcsóbb, abszolút olcsó.
• Agus és David, Spanyolország: Olcsó, a Primavera Sound-on Barcelonában, a Mad Cool-on Madridban 10 euró egy sör.
• Suh és Jang, Dél-Korea: Nehéz eldönteni, talán egy árban van… nem, ez itt olcsóbb egy kicsit, mint nálunk.
• David, Csehország: Szerintem mostanában kicsit drága lett, én járok ide rendszeresen, 4 éve 500 forint volt, most 800. Nem tragikusan sok, de kicsit sok.

Ahonnan ti jöttök, érezhető-e egy kis mozgolódás kraft sör fronton, vannak kisebb főzdék, akik próbálkoznak a sima lageren kívül más típusú sörökkel?

• Agus, David, Thomas, Suh, Jang, kicsit tétováznak: Van valami ilyesmi.
• Tia és Jake, Ausztrália: Canberrában szinte csak lagert iszol, de vannak kisebb főzdék már egyre többen.
• David, Csehország: Nálunk elég sok kis főzde csinál nem kifejezetten „európai” típusú, drágább, de magas minőségű söröket.
• Louis, Franciaország: Elzászban nagyon sok a kisüzemi főzde, illetve északon, a belga határhoz közel.

Érezhető, hogy a fogyasztóközönség a ti országotokban kezd ráunni a hagyományos nagyüzemi sörökre, illetve jobban érdeklődek a kisüzemi sörök után?

• Agus és David, Spanyolország: Nálunk ez nem jellemző.
• David, Suh és Jang: A fiatalok érdeklődnek inkább, és szeretnek felfedezni kisebb főzdéket, főleg az egyetemisták.
• Thomas és Niels, Hollandia: Szerintünk nálunk nem csak a fiatalok kezdenek érdeklődni.
• Louis, Franciaország: Nálunk is eléggé érezhető ez a tendencia, az IPA most nagyon nagy divat lett.

Van nálatok valami furcsa, csak a ti országotokra jellemző, sörhöz köthető szokás?

• Mindenki zavartan néz.

Nálunk például évtizedekig az volt a szokás, hogy „magyar ember nem koccint sörrel”. Történelmi okokra vezettük vissza, aminek mondjuk különösebb valóságalapja nem volt.

• David, Csehország: Igen, én hallottam erről.

Igazából mindegy is, mert aztán meg az terjedt el, hogy ennek lejárt az ideje, úgyhogy most már koccintunk. De ha esetleg koccintani akartok egy magyarral, és ő nem hagyja, akkor nem biztos, hogy udvariatlan, csak tartja a hagyományt. Szóval, nálatok van ilyen?

• Mindenki továbbra is zavartan néz.
• Thomas és Niels, Hollandia: Az például, hogy nálunk egymás szemébe kell nézni koccintáskor?
• Mindenki: Az mindenhol így van.
• Suh és Jang, Dél-Korea: Az egyetemen vannak különféle játékaink, és azokban van, hogy inni kell.
• Mindenki: Az is így van mindenhol.
• Tia és Jake, Ausztrália: Nálunk van olyan, hogy cipőzés (shoeing). Cipőből kell inni sört.

De mikor?

• Hát, bármikor. Mikor már eléggé be vagyunk nyomva.
• Louis, Franciaország: Nálunk, ha kitöltesz egy pohár sört, és túl habos, akkor azt úgy hívjuk, hétfő, ha jól sikerül, akkor vasárnap.

Amióta az országban vagytok, próbálta nektek bárki megtanítani azt, hogy „egészségedre”?

• Szinte mindenki: Nem, még eddig senki, micsodát?
• David, Csehország: Nekem már próbálták, nem nagy sikerrel.

Mi, amikor koccintunk, azt mondjuk: egészségedre, vagy egészségünkre. Valószínű egyik más nyelvben sincs ilyen bonyolult szó a koccintáshoz, és ezt imádjuk minden külföldinek megtanítani. Úgyhogy mondjátok szépen utánam: egészségünkre!

• Mindenki: különböző sikerű próbálkozások után önfeledt röhögés.