fbpx

Sörfőzdék káoszban: a visszaváltási rendszer miatt késnek az új sörök?

Írta: Knap Gábor

2024-07-11 | 08:14 Magazin

Számos kisüzemi sörfőzde küzd a kötelező visszaváltási díjas termékek regisztrációjával, pontosabban azzal, hogy nem érkezik meg időben az engedély a MOHU-tól, így a sörök ahelyett, hogy a piacra kerülnének, tartályban várják az engedélyeztetés lezárultát.

Magyarországon 2024. január 1-től indult el a kötelező visszaváltási rendszer, július 1-től pedig már csak olyan sörök, borok, üdítők és ásványvizek hozhatók forgalomba, amelyek megfelelnek a jogszabályban közzétett jelölési követelményeknek, azaz regisztrálásra kerültek a visszaváltást végző MOHU rendszerébe.

A visszaváltásról szóló jogszabály a regisztrációt 45 napban maximalizálja, azaz legrosszabb esetben ennyi idő alatt kell(ene) végigmenni a folyamatnak onnantól, hogy a gyártó beküldi az új termék csomagolásának mintáját, egészen odáig, hogy a rendszerben aktiválásra kerül a visszaváltáshoz szükséges vonalkód. Ezzel szemben – a Beerporn.hu-hoz eljutott információk alapján – nyár elején előfordult, hogy mindehhez csaknem kétszer ennyi időre volt szükség.

Európában számos helyen működik hasonló visszaváltási rendszer, a legtöbb esetben non-profit módon. Itthon a visszagyűjtés, teljes hulladékgazdálkodást átfogó állami koncesszió keretein belül történik, és a MOL csoporthoz tartozó MOHU végzi, ráadásul jókora nyereséget vár ettől. Egyébként is, de az utóbbi fényében a rendszer minden szereplőjének végképp jogos elvárása lehet a zökkenőmentes működés. Ennek ellenére a kezdeti nehézségek jó pár hazai főzdénél jelentősen lelassították az új sörök megjelenését, de a MOHU-nál azt ígérik, innentől felgyorsulhat a folyamat.

Fotó: MOHU

Egyszerűsített termékregisztrációval gyorsítanának

Szabó Szilvia, a MOHU visszaváltásért felelős vezetője kérdésünkre elmondta, 16 ezer termékregisztrációs kérelem érkezett hozzájuk 2023 októbere óta, igaz több olyan esettel is találkoztak, amikor ugyanarra a termékre a gyártó vagy a forgalmazó többször is kezdeményezett regisztrációt.

A rendszerben 1260 különféle sörös csomagolás auditálását kezdeményezték, amelyek közül beszélgetésünk pillanatában, július második hetében 607 terméket tartottak nyilván a kisüzemi kategóriában.

Szabó tájékoztatása szerint a gyártóknak ugyan októbertől volt lehetőségük regisztrálni a termékeiket, de igazán áprilistól nőtt meg a forgalom, elismerte, hogy akkor lelassult a regisztrációs folyamat. Októberben három emberrel kezdték meg a termékregisztrációt, „ez sokáig elég volt” – fogalmazott. Jelenleg 15-16 fő diákmunkás végzi a termékek ellenőrzését, de a feladatok mennyisége miatt a belső ügyfélszolgálat munkatársai közül sokan túlórában és hétvégén is dolgoznak.

8 minta, 4 helyre?

De mi történik onnantól, hogy egy sörfőzde új termék csomagolásának regisztrációját kezdeményezi? Az online regisztrációt követően a főzde munkatársának el kell juttatnia az üres palackokat/dobozokat a MOHU-hoz és a visszaváltó automaták gyártóinak, akik azt vizsgálják, olvasni tudja-e majd a visszaváltást végző berendezés a csomagoláson elhelyezett vonalkódokat, és igyekeznek minél inkább kizárni hibalehetőségeket. Ezt követően „feltanítják” a gépeknek az adott termékcsomagolást. Ezt nehezíti, hogy mindhárom automata beszállító gépei más-más technológiát használnak.

Szabó Szilvia elmondta, hogy bevezettek két egyszerűsített eljárásrendet. Az egyiknél lehetősége van a gyártóknak/forgalmazóknak arra is, hogy más, már a rendszerben lévő termék ugyanolyan csomagolására hivatkozzanak. Ilyenkor elég egy előzetes auditra végleges címketervet küldeni, majd jóváhagyás után a végső termékből már csak egy példányra lesz szüksége a MOHU-nak. A másik típusú egyszerűsített regisztrációnál, ha a gyártó jelenleg forgalomban lévő termékének csomagolása megegyezik a visszaváltási díjas dobozban/üvegben forgalomba hozni kívánttal, akkor azt is beküldheti ellenőrzése és ugyancsak elegendő pdf-ben elküldeni a címkét. A végső termékminta egy példányát a sikeres audithoz itt is kizárólag csak a MOHU-hoz kell eljuttatni.

Igen ám, de a sörfőzdék tapasztalatai szerint nem is a regisztrációval van baj, a gond ott kezdődik, hogy a sörösdobozokra/üvegekre kerülő MOHU vonalkód aktiváláshoz minden esetben fizikai valójában is be kell mutatni a végleges terméket. Ráadásul a MOHU-nak küldött minták négy különböző helyre mennek: kerül 2-2-3 darab a három visszaváltó automata beszállítóhoz, és a MOHU is megőriz mindenből egy „master példányt”.

A regisztráció átfutását pedig leginkább a fizikai bevizsgálás lassítja.

Ennyire kell előre gondolkodni

A kisüzemi sörpiac ismerői tudják, ebben a szegmensben bizony nagyon fontos az időtényező, hogy a sörfőzők időzítése szerint kerüljenek az új termékek piacra. Gondoljunk csak bele, mennyire sokat számít pár hét késlekedés egy hidegkomlózott tételnél, de vannak más típusok is, amelyeknél jelentős változások következhetnek be, ha a tervezettnél hetekkel később kerülnek kiszerelésre. Arról pedig nem is beszélve, hogy teli vannak a tartályok, nem készülhet a következő főzet, áll a rendszer, áll a pénz.

Fotó: Unsplash/Elevate

Szabó Szilviától azt is megkérdeztük, jelenleg milyen átfutással valósulhat meg egy új csomagolás engedélyeztetése. Vagyis, ha egy sörfőzde szeretne piacra lépni valamilyen újdonsággal, mennyire kell előre gondolkodjon. A MOHU visszaváltásért felelős vezetője erre úgy válaszolt, hogy a jelen állás szerint, ha egy gyártó a MOHU informatikai rendszerében elindítja a regisztrációt, majd időben megküldi a fizikai terméket, bőven tartani tudják a jogszabályban meghatározott 45 napot. Szabó Szilvia szerint az engedélyeztetés átfutási ideje várhatóan már a közeljövőben lerövidül majd.