Cikk megosztása
Belga ale, dubbel, barley wine – csak néhány azok közül a sörtípusok közül, amelyekben gyakran bukkannak fel aszalt gyümölcsökre emlékeztető ízek és illatok. De vajon hogyan kerülnek ezek oda?
Végigsorolni, hogy mely típusú sörökben találkozhatunk asztalt gyümölcsökre hasonlító jegyekkel, szinte lehetetlen, annyiféle italban köszönnek vissza, és annyi oka van a felbukkanásuknak. Azt kideríteni viszont, hogy melyekben nem érdemes ilyesmit keresni, talán eggyel könnyebb feladat.
A szárított gyümölcsök jó esetben kevéssé jellemzőek a frissebb fogyasztásra szánt sörökben, és az alsóerjesztésű típusokban, hiszen a lágereket épp azért szeretjük, mert üdítő, tiszta és frissítő ízűek. Ebbe a képletbe pedig nehezebben illeszthető be az asztalt szilva vagy alma aromája, még akkor is, hogyha néhány komlófajta hozzáadhat a sörhöz asztalt gyümölcsös jegyeket, ám ezek használata lágerek esetében nem jellemző.
Szóval, ha a szárított gyümölcsök elegáns és koncentrált aromáit keressük, jobban tesszük, ha a felsőerjesztésű sörök között matatunk. Az ale-ekben munkálkodó Saccharomyces cerevisiae élesztőtörzs 15-24°C fokon dolgozik, emiatt pedig jóval több, aromákért felelős észter keletkezik az erjedés során. Ezek a vegyületek a láger sörök esetében jóval alacsonyabb mennyiségben jönnek létre, majd az ászkolás alatt el is bomlanak, ezért hangsúlyosabb a gyümölcsös jegyeknél a komló és a malátaíz az alsóerjesztésű sörökben.
No, de túl egyszerű lenne a képlet kivételek nélkül! A baksörök vagy a balti porter láger élesztővel készülő sörtípusok, mégis igencsak jellemző rájuk az asztalt gyümölcsök jelenléte az aromaprofilban. Ezek a sörök magas szárazanyag- és alkoholtartalommal rendelkeznek, és a kezdetektől sötét malátákkal készülnek, mindezek együtt gondoskodnak az általunk jelenleg keresett aromák mellett a csokis, süteményes ízvilágról is.
Amikkel biztosra mehetsz!
A fentiekből szépen kirajzolódik a képlet: a markáns, lehetőleg az átlagosnál magasabb alkoholtartalmú, elsősorban felsőerjesztésű sörök hozzák megbízhatóan az aszalt gyümölcsök aromáit.
Ezeknek a készítésénél a sörfőzők nem friss, kirobbanóan gyümölcsös tételeket szeretnének alkotni, ezért úgy választják meg a felhasznált élesztőt és a malátaprofilt, hogy ennek megfelelő legyen. A komlók fertőtlenítő hatását kihasználva pedig inkább az ital stabilitására, illetve a gazdagon malátás ízvilág ellensúlyozására törekednek, vagyis ebben az esetben nem kap meghatározó szerepet az aromakomlózás.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az elegáns, aszalványokra jellemző ízvilágról tehát elsősorban az élesztő és a maláták tehetnek, valamint az érlelés, amely során ezek gyakran terciel aromaként alakulnak ki. Ilyen söröket pedig legkönnyebben a belga ale-ek, a komolyabb stoutok, illetve búza- és árpaborok között találhatsz!
Ha a magyar felhozatalból szeretnél válogatni, számos remek sör hordozza magában az aszalt meggy, alma, szilva, vagy akár a datolya és a füge zamatát! A Szent András Sörfőzde búzabakja, a Fehér Nyúl árpabora vagy a Vaskakas Sörfőzde belga dubbele egyarlánt jó választás!