A sahti egyike az európai kontinens legrégebbi ismert sörtípusainak. A Finnország területén készített ale éppúgy eredetmegjelöléssel rendelkezik, mint a chianti, a camembert vagy a makói vöröshagyma.
Ezen a térképen már egyszer megemlékeztünk a finn sahtiról, ami egy hagyományos, vadélesztővel készülő finn ale, rozs- és árpamalátákból. Annyira ősi, hogy már bőven megvolt a komlóhasználat elterjedése előtt, épp ezért még ma is akad belőle olyan, amiben nem (csak) komló a fő fűszer. A sahti iránt újra egyre inkább érdeklődik a craft szegmens is. Érdemes vajon megkóstolni?
A sörtípus bizonyosan létezett már a 9. században is, hiszen találtak rá utaló nyomokat egy elsüllyedt viking hajó fedélzetén. Eredetileg borókával ízesítették, és egy kuurnának nevezett, fából készült edényben készítették. Elég sokáig fennmaradt, csak a 20. században kezdett alábbhagyni az érdeklődés iránta, leginkább a 1919-től 1932-ig tartó finn alkoholtilalom miatt, majd pedig azért, mert a lágerek kiszorították a piacról.
A házisör főzők csak az 1970-es években fedezték fel újra, azóta beszerezhető, de azt azért túlzás lenne állítani, hogy minden sarki boltban ott van.
Sahti magyarul
Pedig roppantmód hagyományos a dolog, épp ezért kapta meg az uniós eredetvédelmet. Finnország déli részén viszonylag sokan készítik házi sörként, és még egyesület is van, amely összefogja a sahti főzőket.
Fotó: StockSnap/Jay Mantri
Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, a sahti elég megosztó termék. Nem valami szénsavas, szóval már ebben sem hasonlít a modern sörökre. Aromatikájában enyhén hasonlít a bajor búzasörre, hiszen van egy jól kivehető banános zamata. Édes és borókás, nagyjából semennyire nem keserű.
A finn sahti sosem lesz tömegcikk, nem csak a fentiek miatt, hanem azért sem, mert – pasztörizálatlan lévén – nagyon rövid ideig tárolható. Szóval a legjobb esélyünk akkor van a kóstolására, ha Finnországba látogatunk és felkeresünk egy sahti főzdét.
Az USA néhány craft üzeme persze már kipróbálta a típust, ám ők jellemzően kicsit variálnak a recepten, annak érdekében, hogy a sahti közelebb legyen a mai, divatosa(abb) sörfajtákhoz. Magyarországon a Hara’Punk főzött ilyet, de annak már tíz éve. A legutóbbi próbálkozás talán az Ugar nevéhez fűződik, ők feketeribizlivel ízesítették. De talán már nem kell sokat várni a következő hazai sahtira!
