Cikk megosztása
Eltérő stratégiákkal vágnak neki 2026-nak a kis- és a nagyüzemi sörfőzdék. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tovább nőttek a sörárak, és nincs még itt a vége.
A KSH nyilvántartása szerint a világos, láger típusú sörből egy liter a tavaly decemberi 736 forintról 792 forintra emelkedett. Ez újabb, kb. 7,6 százalékos drágulást jelent. Ezzel szemben ők úgy látják, hogy az IPA, APA, ale vagy a búzasörök esetében az ár csak 0,4 százalékkal lett több.
De leginkább hosszútávon látványos az áremelkedés. 2015 és 2025 között a sör fogyasztói ára összesen közel 90 százalékkal emelkedett. Eszerint tíz évvel ezelőtt egy liter „világos, láger típusú sör” nagyjából 400 forint volt. De ki emlékszik már erre?
A Pénzcentrum cikke szerint a sörárak emelkedését leginkább a sörárpa, az alumínium, illetve az általános infláció és a szállítási költségek emelkedése hajtotta.
Eközben pedig a keresleti oldal is változik, vagyis többen választottak prémium termékeket, amelyek eleve drágábbak – hívják fel rá a figyelmet.
A magyar sörpiac öt legnagyobb gyártója 2025-ben a belföldi sörfogyasztás mintegy 10 százalékos csökkenéséről számolt be – ez a Covid-időszak visszaeséséhez hasonlítható mértékű zuhanás. Emellett a növekvő költségek, a jövedéki adó és a visszaváltási rendszer díjainak emelkedése is nehezíti a piaci szereplők helyzetét.
A drágább, különleges sörök eladása mintegy 20 százalékkal csökkent, a magyar prémium sörök viszont csak 5 százalékot veszítettek a forgalmukból. A kraft és kisüzemi főzdék arról számoltak be, hogy 2025-ben csökkent az impulzusvásárlások száma, vagyis a fogyasztók árérzékenyebbek és inkább a biztos, már ismert sörök felé nyúlnak. Szóval most kulcsszó a költségfegyelem és a portfólióoptimalizálás.
A nagyüzemek számára pedig természetesen a vendéglátás visszaesése a legsúlyosabb. 2019-ben még a teljes sörforgalom majdnem harmada történt a vendéglátásban, 2025-ben már csak minden ötödik korsó sört ittak az éttermek, sörözők, fesztiválok vendégei.
Az idei évvel kapcsolatban a gyártók költségnyomásra számítanak, ami áremeléseket tehet szükségessé. Tovább emelkednek a visszaváltási rendszer díjai, a jövedéki adó, illetve a bér- és energiaárak és a logisztikai költségek. A nagyüzemek a Portfólió cikke szerint az export bővülésében, a kicsik az óvatos árazásban és portfólió-optimalizálásban bíznak.
