Fotó: Ancient-origins.net
A középkori kolostorokban élő szerzetesek szigorú napi és naptári rutin szerint éltek. Jelmondatuk az „Imádkozz és dolgozz” volt, és gyakran böjtöltek. Az előírások szerint azonban „a folyadék fogyasztása nem töri meg a böjtöt”. A kolostorok nagy részében épp ezért főztek sört, és épp ezért lett a sör a „folyékony kenyér”.
Erős sör, amelyet tavasszal, elsősorban böjt idején főztek a 16-18. században, Európában. A keresztény szabályok megengedték, hogy böjt idején sört fogyasszanak a hívek. Tartalams sört készítettek tehát, azzal könnyebb volt kihúzni a negyven napot.