Cikk megosztása
Sosem látott mértékben drágulnak a sörfőzés alapanyagai, növekednek az energia árak és szállítási költségek, és ha ez nem lenne elég, az elszálló euró árfolyam is terheli a kisüzemi sörfőzdéket, amelyek eddig kivártak az áremelésekkel.
Aki figyeli a kisüzemi sörök piacát, annak feltűnhetett: az olcsóbb söröket kínáló sörfőzdék egy része már emelte az árait, akik viszont drágábban adják a termékeiket, nagyobb árréssel dolgoznak, még kivárnak. Illetve – ahogy azt egyébként több piaci szereplő is megerősítette – egyelőre egymást figyelik a sörfőzdék: ki lép majd, és milyen arányú áremelést tesz.
A helyzet könnyen összefoglalható: minden költség emelkedik. Az energia, az alapanyagok, a szállítás és a csomagolás árai is elszálltak. Ha ez még nem lenne elég, sok esetben a magyar kisüzemeknek is euróban kell fizetniük az alapanyagokért, így amelyik főzdének nincsen számottevő exportja, amelyért szintén euróban érkezik a bevétel, annak az árfolyam miatt is jelentős kiesései keletkeznek.
Magasan szárnyaló alapanyagárak
Reketye Zoltán, a Reketye Brewing Co. alapítója a Beerporn.hu-nak elmondta: a komló az egyetlen, amely nem drágult drasztikusan az utóbbi időszakban, de ennek csupán az az oka, hogy az elmúlt 4-5 évben a sör fűszerének ára 1-5 százalékkal minden esztendőben emelkedett és ez a folyamat épp mostanra lassult le. Igaz, a komló gyakran nagy távolságokról érkezik. Az Amerikából importált, craft sörökhöz elengedhetetlen komlófajták szállítási költsége pedig jelenleg a 2020-as ár háromszorosa.
A maláta árának drasztikus emelkedését jól jelzi, hogy 2020-ban még 190 euróba került egy tonna árpa, ma ez már 380 euró, és ez csak a nyersanyag, amiből még malátát kell készíteni, amely jelentős energiabefektetéssel jár, a gyártási folyamatot pedig a logisztikai költségek tovább terhelik.
Nem jobb a helyzet a csomagolóanyagok háza táján sem. A craft sörfőzésben is egyre meghatározóbb az alumíniumdoboz, amely sokkal inkább tudja garantálni a sörök megfelelő minőségét, mint az üvegpalack. Emiatt megemelkedett az igény az alumíniumra, amelyet a gyengélkedő könnyűfém ipar egyébként sem tud könnyen kiszolgálni. A sörgyártók a dobozokért szintén euróban fizetnek, az árak pedig a 2020-as szinthez képest jelenleg 80 százalékkal vannak magasabban. A beszállítók azonban gyakran a magasabb árak ellenére sem tudják garantálni a megrendelt mennyiséget, így annak sok esetben csak a negyedére, vagy harmadára lehet szerződést kötni. Utánrendelésnél pedig rendre újabb 30 százalékkal magasabb árat kérnek.
Drágább a termelés is
Jelentős termelésiköltség-növekedésről számolt be Ottó Gábor, a Horizont Brewing ügyvezetője is. Elmondta, az energiaköltségek esetében 2-3-szoros emelkedést tapasztalnak jelenleg a tavalyi szinthez képest, míg az alapanyagok, csomagolóanyagok tekintetében 30-40 százalékos a drágulás.
Ezeknek egy részét már kénytelenek voltak áthárítani a fogyasztókra, de ez nem azt jelenti, hogy a megnövekedett költségeket teljes egészében a vásárlók fizetik. „A fennmaradó rész az árrésünket csökkenti, miközben különböző hatékonysági intézkedésekkel is próbáljuk a termelési költségeket csökkenteni, kompenzálva az árrés szűkülését” – mondta az ügyvezető.
Hozzátette, hogy az energiaköltségek növekedésével előre tudtak kalkulálni, a mértéke azonban meglepte a vezetőséget. A Horizont Brewing már nem fér bele a kisvállalkozások számára elérhető „rezsicsökkentési” kategóriába illetve mivel egy ipari parkban működnek, nagyban függnek az ipari park energia beszerzési gyakorlatától is. Ottó Gábor hozzátette, hogy az áremelések ellenére, ez elmúlt évekhez hasonlóan, idén is jelentős forgalom növekedéssel számolnak.
Kiderülhet, hogy válságálló-e a craft sör
Az áremelések közép- és hosszútávú hatásait egyelőre csak találgatni lehet. Martinás Dávid, a SIMA Brewing egyik vezetője szerint létezhet egy lélektani határ, amely fölött az emberek nem fogják megvenni a sört, azonban a craft sörök túlnyomó része szuperprémium kategóriájú italnak minősül, amely a leginkább „válságálló”, azaz ennek a fogyasztói tartanak ki legtovább a választott márkák mellett.
A SIMA Brewing egyébként gerilla sörfőzde, ami azt jelenti, hogy nem rendelkeznek saját üzemmel, saját söreiket bérfőzőkként, más főzdékben készítik el. Martinás szerint a sörfőzdék az utóbbi egy évben átlagosan 5 százalékkal növelték a bérfőzési díjakat, és van, ahol euróban kell fizetni, ami ugyancsak plusz költséget jelent. Tovább növeli majd az árakat az is, hogy a kormány május végén bejelentette: a jövedéki adó megemelése eléri a kisüzemi söröket is. Ez alapján 900 forint/hektoliter/alkoholfok lesz a fizetendő.
A kereskedők még kitartanak
A kisüzemi söröket értékesítő vendéglátóhelyek és webshopok ugyancsak nehéz helyzetben vannak. A termékek szállítási költségei ugyancsak magasabbak lettek és ez is a kiskereskedőket terheli. A budapesti One Beer is igyekszik a lehető legalacsonyabb szinten tartani a beszerzési kiadásokat. Náluk a webshopos rendelést követő házhozszállítás díja például jelenleg kevesebb, mint amennyit a One Beer a házhozszállító cégnek fizet. Ha pedig kivezetik a benzinár stopot, minden házhoz rendelt sörnél, azonnal megjelenik majd a többletköltség.
A kereskedők esetében a megnövekedett energiaköltségek kigazdálkodása jelenti a legnagyobb problémát. Ezekre az üzletekre nem vonatkozik a „rezsicsökkentés”. A One Beer Pubban például az elektromos energiáért háromszor annyit fizetnek, mint tavaly ilyenkor. A sörök megfelelő hőmérsékleten tartása miatt rengeteg a hűtő, klímát és hűtött raktárat kell energiával ellátni, amely az elszálló világpiaci energiaáraknak köszönhetően egyre komolyabb költség. A One Beer szeretné megőrizni piaci pozícióját, így az árrésükből áldoznak be, és igyekeznek nem emelni az áraikat, de mindenki tudja hogy ez így nem mehet örökké.
A nagyüzemi és a kisüzemi sörök esetében sem figyelhető meg egyelőre olyan mértékű áremelkedés, mint a többi élelmiszeripari terméknél. Ez elsősorban a gyártók és a kereskedők taktikázásának köszönhető. Hogy ki, meddig bírja anélkül, hogy a fogyasztóra is hárítana a többletköltségeiből, hamarosan kiderül.