Cikk megosztása
Ha jól működne a betétdíjas rendszer, a szakértők egybehangzó véleménye szerint az üveg lenne a legkevésbé környezetterhelő csomagolási megoldás a sörök esetében is. Ám miközben a sörcsapból is a környezetvédelem folyik, inkább az újrahasznosítható csomagolóanyagok irányába indult el az iparág.
A fenntartható csomagolóanyagok szempontjából a két legfontosabb tényező, hogy a gyártás során minél kevesebb új anyagot és energiát használjanak. Az összes környezetvédelmi tanulmány egyetért abban, hogy egy jól működő betétdíjas rendszerrel karöltve az üveg messzemenőkig a legkevésbé környezetterhelő csomagolás – olvasható a G7 cikkében. De mi van akkor, hogyha hazánkban még mindig nem sikerül – jogilag is megtámogatott – hatékony üvegvisszaváltási hálót kiépíteni?
A G7 portál egyik korábbi statisztikája szerint „az EU egészében a csomagolási műanyagok alig 41%-át hasznosítják újra. De még a könnyen gyűjthető és újralfelhasználható, drága alumínium esetében is 56% csupán az átlag. Magyarország kifejezetten rosszul teljesít európai összehasonlításban: nálunk a csomagolási műanyag hulladékok alig 30%-át hasznosítják újra. Az alumínium esetében sem állunk jól, bár ott a középmezőnyben helyezkedünk el.”
Korábbi cikkünkben említettük, hogy az első negyedévben az úgynevezett egyutas üvegek és a PET-palackos sörök forgalma 17%-kal, az aludobozos termékeké 26%-kal emelkedett. Évek óta folyamatosan nő az aludoboz aránya a teljes forgalomban, 2021 első negyedévében elérte a legnagyobb gyártók teljes kiskereskedelmi forgalmának 79%-át.
A sörgyártók egyrészt a csomagolóanyag forgalmazó cégek beszállítási kapacitásának változásai miatt kényszerülnek váltani. Többször előforult itthon az utóbbi években, hogy nem érkezett meg időben, megfelelő mennyiségben egy-egy főzdébe a megrendelt sörösüveg. Másrészről a vásárlói preferenciák is az alumíniumdoboz felé hajlanak az üvegcsomagolás hátrányára – érthető okokból, mivel az aludobozos sör könnyebben szállítható, hamarabb lehűl és persze az ital is jobban érzi magát a dobozban, mint az üvegben.
A G7 által megkérdezett három legnagyobb hazai sörgyár közül a Borsodi Sörgyár nyilatkozata megerősíti a fenti statisztikákat. Mint elmondták, 2005-ben még az üveges kiszerelés volt a legnépszerűbb, míg 2020-ban már az aludobozos termékek adták az eladott sörök közel 70%-át; a Borsodinál ezt követi a visszaváltható üveg és a hordós kiszerelés.
A Dreher Sörgyárak Zrt. honlapján szereplő környezetvédelmi tájékoztató szerint a söreik csomagolásához használt üvegpalackokat és acélhordókat a gyár visszaveszi és mosás után újratölti. A Dreher továbbá a Magyar Sörgyártók Szövetségével karöltve egy magyar szabadalommal, a Returpack alkalmazásával igyekszik ösztönözni a sörfogyasztókat a környezettudatosabb vásárlói magatartásra. Aludoboz visszagyűjtő automatáik gyűrött és összelapított dobozokat is elfogadnak, 2-3 forintos darabárral jutalmazva azt, aki segíti az újrafelhasználást.
A 2020 decemberében megszavazott italcsomagolások kötelező visszaváltását előíró törvénymódosítás egyértelműen az italcsomagolások anyagban történő újrahasznosítását helyezi előtérbe, nem foglalkozva az üvegek újratöltésével. Több környezetvédő szervezet is attól tart, hogy az amúgy is ingatag lábakon álló betétdíjas rendszer szépen lassan teljesen kikopik, ha nem kap jogszabályi támogatást és hatékonyabb infrastruktúrát.
Mindezek mellett a vásárlóknak is jelentős szerep jut a kérdésben. A G7 kereskedelmi számaiból egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebb betétdíjas terméket emelnek le a polcról, de ha mégis visszaváltható csomagolású terméket vesznek, elenyésző hányaduk megy el a visszaváltókba. Pedig Magyarországon minden áruházban biztosítani kell az üvegvisszaváltást, amit ma már a legtöbb helyen automatákkal kényelmesen és gyorsan el lehet végezni. Sőt, hivatalosan minden hazánkban kapható üveg, alumíniumdoboz és PET-palack csomagolási hulladék visszavételét is biztosítják a nagyobb áruházak.