Hideg, sötét és kihalt, mégis lélegzetelállító Kőbánya titka

Írta: Kovács Bálint

2020-09-22 | 09:00 Magazin

A kőbányai pincerendszer nem rövidnadrágos – spagettipántosoknak való vidék, mi mégis lemerészkedtünk, hiszen a Kőbánya X sörök megjelenését üdvözlő játékunk nyerteseivel egy izgi, kőbányai pince- és sörtúrán vettünk részt. Ha nem tartottál velünk, tedd meg most!

Létezik a turizmusnak ez a viszonylag fiatal, jópofa vadhajtása, amikor a célcsoportot gyakorlatilag saját otthonán viszik keresztül, semmi Parlament, Halászbástya, hanem befelé a nyolcadikba, esetleg egy kis Csepel Művek túra, vagy 100 éves gangok tátott szájjal történő bámulása a Terézvárosban. Tényleg elképesztő mennyiségű szépséget rejteget a város, és külön cukiságfaktor, hogy később, mivel a kedves résztvevő általában továbbra is itt él, időnként újra beleszalad a látottakba, és ilyenkor mindig örül egy kicsit, mert emlékszik, hogy látta, és ugye milyen szép volt, illetve hallott is róla valami jópofát, ami ilyenkor eszébe jut.

Aki sörkedvelő, annak pedig egy Kőbánya túra nyilván ott van a Budapest TOP3-ban. Nekem is ott volt, noha nem „Kőbányán születtem, ott is nőttem fel”, hanem a kevésbé vadregényes, de azért még így is kalandos Erzsébetvárosban (de nem ám körúton belül, hanem a Keleti pályaudvar vészjósló árnya alatt), néha odavetett a sors hol rövidebb, hol hosszabb időre, mondjuk úgy, kollaboráltam vele, mint kraft főzde a sörgyárral, de erről kicsit később.

Kőbánya – hogy is lehet ezt szépen megfogalmazni –, igen különleges kerülete a fővárosnak, az évszázadok alatt volt itt minden, szőlő, sertéshizlalda, repülőtér, vagongyár, és természetesen, több mint 150 éve a sörkészítés meghatározó, mára gyakorlatilag ezzel azonosítjuk a X. kerületet. Szegény szőlőt kivégezte a filoxéra, a mezőgazdaság is kiszorult a fővárosból, az ipari sikerek pedig különböző okokból csöndben kivéreztek, cserébe az a tény, hogy a kőbányászat során elképesztő területű pincéket alakítottak ki, amit az Isten is sörkészítésre teremtett, atombiztos üzletággá tette a sörfőzést Kőbányán. Ki van próbálva: se a két világháború, se Trianon, se a nagy gazdasági világválság, se a 40 év szocializmus nem tudta tönkretenni, sőt. Jelen állás szerint úgy néz ki, a Covid se teszi tönkre a sörivó kedvet.

Szóval, ha az ember részt vesz egy ilyen túrán, akkor kap egy egészen informatív, de szórakoztató előadást Kőbánya történetéről, kiderül, hogy mit keres egy csősztorony Kőbánya közepén, fény derül több utcanév eredetére (például a Gyakorló, a Gépmadár, a Venyige, a Kőér), hogy mi volt a Csajkovszkij park korábban. És ki volt a legmagasabb rangú ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet tiszt, aki kapát vett ott a kezébe, honnan vásárolt a japán császár vasúti kocsit, mekkora volt a víznyomás a csapban 100 éve, magasabban van-e az Óhegy teteje, mint a Gellért hegyé, és egészen pontosan milyen szag járta be a környéket a több tízezer sertés miatt. És persze arról, hogy kik voltak a kőbányai sörfőzés úttörői, akik egy olyan, nem is kizárólag csak sörrel foglalkozó cégóriást hoztak létre pár évtized alatt, ami, ha nem jött volna az államosítás, ma lehet, hogy pariban lenne valamelyik nagy nyugati branddel.

És ha Kőbánya, akkor egy ilyen túrán mindenképp mélyre kell süllyedni, a Kőbányai pincerendszer egy része látogatható, tudni kell, hogy tényleg akkora kiterjedésű ez az egész, hogy az a Dreher amúgy iszonyú kapacitásának is sok, így ez az Előd utcában található pinceág, ami az Éles saroktól nem a sörgyár felé, hanem a másik irányban van, használaton kívüli, önkormányzati tulajdon. Hatalmas, hideg, kihalt, nem véletlenül forgatták itt a Z világháború című film egyes jeleneteit. Ugyanakkor elképesztő élmény, ezt tényleg nincs az a kifilterezett instaalbum, ami visszaadja. Nem rövidnadrágos – spagettipántosoknak való vidék.

Kb. 33 kilométernyi pinyó van Kőbánya alatt

A túra zárása pedig egy további rejtett Dreher örökség, a Havas-villa, amit kívülről már renoválnak, belülről is ráférne, ez is egy ilyen tipikusan egy jobb sorsra érdemes, „hányszor jöttem erre és nem is tudtam, hogy ez itt van” épület, még így is gyakran forgatnak benne nem zombis, hanem kosztümös filmeket. Tudom, hogy a Dreher épp most nyitotta meg a Sörmúzeumát, nyilván a sörgyár területén, de nagyon el tudnék képzelni ide is valamilyen sörös témájú kiállítást.

Már csak azért is, mert a villa előtt, a kert egy kiváló helyszín sörkóstolásra, sörözésre, és akkor jöhet is az írás elején emlegetett kollaboráció, az utóbbi idők legnagyobb meglepetése, a Mad Scientist és a Dreher közös sörei. Elég sokan kielemezték ezt a témát mostanában, én azt gondolom, hogy nem olyan nagy baj, ha mindenki azt teszi bele, amiben jó, a gyár a hátteret, a technológiát, a kapacitást, a kraft pedig a receptúrát, folyamatot, minőségbiztosítást. Kőbánya X az (egyelőre?) kéttagú sörcsalád neve, utalva az együttműködésre, illetve Kőbányára, Budapest X. kerületére.

A Dreher villa

Az Underground Lager enyhén hidegkomlózott amerikai stílusú kraft láger, szikár, fűszeres, frissítő, a Mad Scientist csapat receptje alapján készült nagyobb mennyiségben a Dreher sörgyárban, A másik tag pedig a Catacombs Coffee Stout, amibe valódi kávé is kerül a főzés során, ez teljes egészében a Mad Scientist-nél készül, de a disztribúcióját a Dreher végzi. Egészen vagány dizájnú, 0,33 dobozokban lehet majd megvásárolni, ha sikeresnek ítélik a felek az együttműködést, én nem bánnék még egy Cellar IPÁt (tudom, tudom, pont volt már a Rocky Cellar) és egy Basement Búzát is esetleg.

Ebben a speciális kőbányai pincetúrában a Budapesti Séták csapata volt a segítségünkre. Köszönjük!
Hogyha pedig te is leereszkednél a kőbányai pincék mélyére, válaszd a Sörgyári Capriccio sétát!