A MONYO az egyik legdinamikusabban fejlődő főzde Magyarországon. A bevételek nagy részét a fejlesztésekre fordítják, és az eredmények nem is maradnak el. Legutóbb, miután Pein Ádám ügyvezetővel, Németh Antal sörfőzőmesterrel és Prischetzky Botond marketing menedzserrel leültünk beszélgetni, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének versenyén szerepeltek kiválóan.
Azt írjátok valahol a honlapotokon, hogy ti vagytok a „kisüzemi sörfőzés 2.0”. Nálatok mindenek előtt áll a tisztaság, főzdehigiénia.
Pein Ádám: Ez az, ami miatt tulajdonképpen a főzde megszületett. Rengeteg trehány módon elkészített sört láttunk és kóstoltunk. Vannak tények, amelyekkel még mindig sokan vitatkoznak. Ilyen tény az is, hogy a sör önmagától nem romlik meg, és olyan sincs, hogy „élő sör”, vagy ha igen, az elég nagy baj. Egy sör csak akkor megy tönkre, ha baktérium kerül bele valahogyan. Vagyis ha nem hibázik a főzde, nem lesz gond, és ha 10 év múlva kinyitjuk az adott sört, lehet, hogy nem lesz finom, de semmiképp sem lesz „romlott”. Egy sör évekig tud pozitív irányba fejlődni, pasztőrözni sem feltétlenül kell, legfeljebb lehet.
Pein Ádám
Prischetzky Botond: Erre jó példa a barley wine sorozatunk. Megnézzük majd, hogyan fejlődik az évek alatt. 2000 üveg készült belőle, abból tartottunk vissza 120 darabot érlelni. Majd csak 3 év múlva szeretnénk előszedni.
Nem lehet, hogy az oktatás viszi félre a sörfőzőket?
P. Á.: Nem tudjuk, mert nincs nagy rálátásunk a magyar sörfőző oktatásra, de valószínűleg több oka van.
A minőségi alapanyagok beszerzése hasonlóan kulcskérdés. Honnan és hogyan tudjátok biztosítani az utánpótlást?
P. Á.: Nehezen, hiszen az egész kulcsa a pénz és a raktárkapacitás. Csak kamionnyi mennyiséget tudunk rendelni, az alatt a gyárak szóba sem állnak velünk. Most többnyire azt csináljuk, hogy megvesszük az Olasztól (Kovács József, Legenda Sörfőzde – a szerk.), vagy ettől-attól és azt használjuk. Ha nekik nincs malátájuk, akkor baj van.
Korábban említettétek, hogy körvonalazódik egy összefogás a kőbányai kisüzemi sörfőzdék között, ez ebben is segítséget nyújthatna…
P. Á.: Így van. Egy kamion maláta négy, a mienkhez hasonló méretű főzdének már remekül kezelhető mennyiség. De a maláta beszerzése nem is annyira gázos, a komló a keményebb dió. Persze ez is pénz kérdése. Amikor épp kapható, akkor az ember be kell tudjon vásárolni. Egy ekkora sörkészítő manufaktúra nem tényező a komlógyárak számára…
De úgy tudjuk, hogy elég konkrét terveitek vannak a jövőre nézve…
P. Á.: Hogyha húsz évesek lennénk, akkor a világuralmi terveket mondanám. Komolyra fordítva a szót: ameddig előre látunk, egy csomó technológiai fejlesztést kell még megoldani. A bevételek egészét visszaforgatjuk a fejlesztésekre, egyre hosszabb a lista, hogy mire lenne szükség. Egy néhányszor nagyobb főzdét még megcsinálnánk, aztán a világuralmat már a gyerekeinkre hagyjuk.
Mennyi sör készül nálatok, hány helyre visztek?
P. Á.: Ez szezonfüggő is. A nyár nyilván jobb, a tél langyosabb. Az elméleti kapacitásunk 300 ezer liter/év, a gyakorlatban a termelés olyan 200-250 ezer körül lehet. Ha jól megy, idén fel tudunk menni 500 ezerig, de ennél többet nem tudunk majd főzni. Ezzel ki is lenne a főzde maxolva, és újat kellene csinálni. Azt, hogy hol lehet MONYO sört kapni pontosan nem tudjuk, 50-100 fix partnerünk van, de ők sok esetben tovább terítik a termékeinket. Tehát a végső számot nem ismerjük.
(Fotó: MONYO Brewing Co. Facebook)
Úgy tűnik, az export is elindul, előbb Angliába, majd Németországba, ahová a forradalmi típusokat visszük. De az exporttal is az a baj, hogy ha van egy sikertermék, ezzel a mérettel nem tudunk olyan mennyiséget előállítani, amennyire szükség lenne.
Szemmel látható, hogy óriási itt a pörgés, pedig április eleje van. Mi lesz nyáron?
P. B.: Akkor nem lesz 29 féle sörünk, csak mondjuk négy. A Flying Rabbit lett a zászlóshajónk, abból rengeteget kell főzzünk. Lesz még egy üde, könnyű, friss, sok aromakomlóval készülő illatos, de nem keserű sörünk, Summer vagy Blond Ale néven, és a tervek között van egy sör a fociebére is, de erről még nem mondhatunk többet.
És hogy lesz időtök a fesztiválokra?
P. B.: Főzdefeszten szeretünk valami hype-ot csinálni. Tavaly bevonultunk füstbombákkal és görögtűzzel, voltak fukushimás hordóink, stb . Szeretjük az ilyen kreatív dolgokat, de egy több napos fesztivál rengeteg időnket elveszi.
Fukushima Heavy Water (Fotó: MONYO Brewing Co. Facebook)
Németh Antal (időközben ő is csatlakozott a beszélgetéshez): Igen, annak viszont nagyon örülünk, hogyha valaki kiviszi a söreinket ezekre a rendezvényekre.
P. Á.: Tavaly az első Főzdefesztre kimentünk saját erőből, akkor döbbentünk rá, hogy leáll a termelés, amíg mi fesztiválozunk. Ezt nem lehet. Nekünk nem a sörcsapokkal kell foglalkoznunk, nem engedhetjük meg, hogy ne a főzdében zajló folyamatokra koncentráljunk.
Németh Antal (Fotó: MONYO Brewing Co. Facebook)
Beszéljünk a kisüzemi sörtrendekről. Utassy Roland szerint vannak olyan sörtípusok, amelyek mellett elzúgott a forradalom, Bart Dániel meg azt mondta, hogy a lager lesz az új IPA.
P. Á.: Egy lager, ha jól van elkészítve, remek dolog, de soha nem fogja mozgatni a sörforradalmat. Sokkal macerásabb elkészíteni is, sokan nem is tudják.
P. B.: Ha pedig reális áron akarod adni, akkor nem veszik majd meg.
N. A.: Én mást gondolok erről. Szerintem egy jó lagernek helye van, de idő kell még hozzá. Valóban az IPA-t lehet most eladni, viszont el fog jönni, amikor a lagereket keresi a közönség, hiszen most is van egy nagyon szűk réteg, aki hajlandó megfizetni. Amit mondott Roli, hogy egy csomó minden kimaradt, abban van igazság, vissza is fog kanyarodni a sörvilág, de még nem tartunk ott. Amerikában is az IPA-val kezdődött a folyamat és most már tud izgalmas lenni egy lager is.
Ez egy fogyasztói fejlődést is mutat, nem?
N. A.: De igen. Én mindig mondom, hogy milyen fontos az edukáció. Ki fog ez alakulni, és valóban nő majd a lagerek szerepe. Én nem szeretek fesztiválokon megjelenni, de épp az ismeretterjesztés miatt lenne szükséges. Korábban csináltam előadásokat, tanfolyamokat is. Ezt most is ugyanolyan fontosnak tartom, csak több idő kéne erre is…
BLK IPA a palackozógépen (Fotó: MONYO Brewing Co. Facebook)
Szerintetek mennyire nyit a sörök felé a csúcsgasztronómia? Lehet ma már jó sörvacsorára menni?
N. A.: Több ilyenen is voltam, de azt hiszem ez itthon még azért gyerekcipőben jár.
P. B.: De amúgy nyit a gasztró, az Onyxban és a Costesben már vannak jó sörök. Az igényesebb helyek egy jó étel mellé már nem a nagy gyárak tucat söreit ajánlják. És ott van Vásárhelyi István, ők a Sör Mi Többel szoktak a sörgasztronómiai eseményeket csinálni, ami tetszik az embereknek.
N. A.: Érdekes, hogy mondjuk a bornál már szelektálódott minőség szerint a piac, ugyanakkor például a mi sörünk egyszerre van ott az Onyxban és a legkisebb trafikban. Próbálunk tudatosan építkezni ebben az irányban is. Brandet szeretnénk építeni, nem csupán söröket eladni. Ehhez pedig a minőség mindennél fontosabb.
