Fotó: Gettinginthemap.com
Ha valaki egy vágottfüves-zöldalmás illatot érez a sörében, az abban biztos lehet, hogy másnap fejfájása lesz – mondta Kresák Gergely BJCP minősítésű sörbíra. És közben a nagyüzemi lágerekre gondolt.
A sör témájának szentelt hosszú cikket a Zoom.hu, amelyben Kresák Gergely BJCP (Beer Judge Certification Program) minősítésű sörbíróval beszélgettek a nagyüzemi sörökről, a sörpiacról és – ha már január elseje – a fejfájásról is.
Kresák az olcsó alapanyagokról elmondta, hogy az első világháború idején kezdtek kísérletezni a sörök olcsóbb alapanyagokkal történő felütésével. Eleinte főképp nyers – tehát nem malátázott – gabonát adtak hozzá, valamint cukrot a sörökhoz. A nagyipari üzemek legnagyobb mennyiségben gyártott egyensöreiben nagyjából 30% az adalékanyagok aránya, a legolcsóbb és a sajátos íze miatt legkönnyebben észrevehető adalék pedig a kukorica.
Fotó: Healthline.com
A nyers gabona feleannyiba kerül, mint a malátázott – szóval a matek ilyen egyszerű, ám a szóbeszéd szerint az adalékanyagok okozzák a másnapi fejfájást. Kresák Gergely szerint ez csak részben igaz: az acet-aldehid a ludas a nehéz másnapban, ami a nem megfelelő erjesztési idő betartásából fakad. A túl friss sörök vágottfüves-zöldalmás illata lehet az intő jel.
A német és a cseh nagyüzemek termékeinél azonban nem tapasztalható a fogyasztás utáni fejfájás, és az adalékanyagokkal sem bánnak olyan bőkezűen, mint itthon. Kresák szerint ez a magasabb szinten lévő helyi sörkultúra és a jobb minőségű alapanyagok miatt lehetséges. Ott az oktatás több szintjén tanítják a sörkészítést, addig nálunk olyan képzések vannak, amik kevéssé teszik alkalmassá a tanulót a munkája elvégzésére – mondta.
A sörbíra a kisüzemi sörökkel kapcsolatban kifejtette, hogy azok nagyszerűen tágítják a fogyasztók ízlésbeli spektrumát, és csapolva legtöbbjük hibátlan, ám palackozva sok esetben oxidáltak, hiszen a kisüzemek többsége nem rendelkezik a nagyüzemek modern palackozó berendezéseivel, amely kiküszöbölné ezt a problémát.
