A sör és ami mögötte van – valahogy így lehetne fordítani az első brüsszeli Brewers of Europe Forum mottóját. Élőben jelentkezünk Belgiumból, ahol csütörtökön és pénteken egy sor előadást, kóstolót és szakmai kiállítást tartanak.
16.07: Lelépünk lassan, hátha lesz még idő arra, hogy Luciano töltsön még egyet a főtéren. Kellemes hétvégét mindenkinek, Brüsszel elköszön, köszi a figyelmet.
16.00: Martin Jörg, a Centec sörfőző berendezéseket gyártó cég munkatársa is az alkoholmentes sörök térnyeréséről, az alkoholmentesítő technológiákról beszél. Az ozmózis és hasonló technológiák ismertetése helyett inkább elmondjuk, hogy a konferencia célja kétségkívül az volt, hogy fórumot teremtsen a különböző méretű és emiatt különböző stratégiájú sörfőzdék/gyárak között egy olyan piaci helyzetben, ahol a nagy sörös cégek azon dolgoznak, hogy a megváltozott fogyasztói szokásoknak megfelelve, craftszerű termékekkel jöjjenek ki a piacra.
Ennek több útja is van. A két fő irány az akvizíció, a másik pedig saját brandek építése. Mindkettőre látunk példát és tény, hogy érezni a fesztültséget a szegmensben.
Hatalmas üzenete van annak, hogy olyan arcok, mint Carlos Brito, az ABinBev főatyaúristene jelen vannak egy ilyen konferencián, de azért az is sok mindent elárul a helyzetről, hogy olyanokat kérdez tőlük a moderátor, hogy mi az, ami ennyi év után is motiválja őket a sör világában.
Összességében elmondható, hogy nem nagyon lehetett itt kekeckedni a nagyokkal, az előadások legnagyobb részében pedig a kisebbek bemutatták, mire büszkék és kész.
Pavlos Photiades, az Európai Sörfőzők Szövetségének elnöke a program vége felé – amint az várható volt – belengette, hogy jövőre újra rendezik a fórumot, addig pedig nyilvánvalóan rengeteg dolog változik majd a piacon. Figyeljünk, van mire!
15.34: Picit ráhúztunk az ebédidőre, szóval a szűréssel, meg a sör-kaja párosítással kapcsolatos előadásokat kénytelenek voltak nélkülünk megtartani. A konfon adott szendvicsek viszont sajnos elég gyengék, szóval valami másra vágytunk…
12.26: Nyilván itt is előjött az alkoholmentes téma – amely úgy tűnik, végigkíséri az egész mai napot. Az alacsony és nulla alkoholos sör piacának növekedése arra kényszeríti a sörgyárakat, hogy üdítőitalokat készítsenek – teszi fel a kérdést Webb.
Duvel Moorgrat ügyvezetője nem titkolja a legnagyobb problémát: nem könnyű jó alkoholmentes sört csinálni, bár abban egy idő után megegyeznek a színpadon ülők, hogy pl. a BrewDognak már sikerült olyat kihoznia, amely alég aromás, jó a teste, satöbbi.
A legnagyobb dumával Grant Caunter a Heineken global managere próbálkozott: szerinte a Heineken 0,0 tök olyan, mint egy igazi sör. Ez azért keltett némi derültséget a hallgatóság soraiban.
12.15: És ha már a jövőt kapargatjuk, a már jól ismert Tim Webb dumálgat a Brasserie Duyck vezérével, a már ugyancsak idézett Spiros Malandrakissal, az Euromonitor masztájával, Michel Moortgattal, a Duvel Moortgat vezetőjével és Grant Caunterrel, a Heineken egyik menedzserével a sör jövőjéről.
12.01: Azt mondja Hart, hogy az új generáció sportol, kávézik és nem megy kocsmába este. Az alkohol és cukor ellenség, ebből pedig nem nehéz következtetni arra, hogy hatalmas lesz az alkoholmentes kategóriák térnyerése a közeljövőben.
Italok jönnek valahol a sör és az üdítő között, miközben a három legfontosabb szó a fenntarthatóság, a fenntarthatóság és a fenntarthatóság.
Mutatom a jövőt:
11.46: Nagyon komoly cég a Carlsberg. A palackozó sorok és a tartályok között valahol ott lapul egy fluxuskondenzátor. Mi más tenné lehetővé, hogy Cees ‘t Hart , a cég vezérigazgatója arról beszélhessen, hogy milyen sör kell a jövő fogyasztóinak???
Kapásból mutatott egy ilyet:
Eszerint a fiatalok egyre kevésbé isznak sört. Hart szerint egyetlen lehetőség van ennek a trendnek a megállítására: együtt kell dolgoznia a craftnak és a nagyoknak a változásért.
11.39: Webb király előadó, nem csoda, hogy most kábé mindenki itt van, a légkondi nem is bírja ellátni a feladatát. De, hogy mondjak valamit az előadásról is, nagyon lesarkítva: a globális brandek nélkül a világ elképzelhetetlen, a helyi stílusok és sörfőzők nélkül pedig unalmas lenne. Őrület.
11.29: A Michael Jackson sörszakíró által, a hetvenes években számon tartott négy – német, angol, belga és cseh – sörkultúra helyett ma már 40/70 ilyen van, és a számuk nő. A kb. 4000 sörfőzdéből pedig mára 30 000 lett, a számuk pedig meredeken elemkedik.
Változatosság van, hiszen találni remek italokat a klasszikus sörstílusok között, reneszánszukat élik az olyan helyi cuccok, mint mondjuk a gose, és tele van a sörvilág extrém kísérletekkel.
11.21: Webb szerint a 20. századot a bor “nyerte meg”, mert változatos és érdekes tud lenni. A döntéshozók világának itala lett. A sör pedig könnyed és triviális, leegyszerűsített italként lett elkönyvelve.
11.11: Tim Webb, a „Sör világatlaszának” szerkesztője szerint az elmúlt 50 év soha nem látott mozgást hozott a sörvilágba. Van a tömegpiac, amely zsugorodik, és az ipari márkák uralják, és egyre nő a kraft, amely a sokszínűség olyan virágzását hozta, amelyről korábban senki nem mert álmodni. Még a végén kiderül, hogy a fogyasztók igényesek… :)
Egyébként a World Atlas of Beer, amit Webb szerkesztett, nem akármilyen könyv. Totál átfogó kötet, amely a sör eredetétől, főzési módszerein és technológiáin át a trendekig tekinti át az ital feljlődését az ókortól egészen mostanáig. Vannak benne sörleírások, felsorolják a fő sörgyártó országokat és régiókat, szó esik benne a kézműves sörfőzésről, a feltörekvő piacokról, az extrém sörökről és a jövőbeli trendekről is.
10.46: Senki nem siet el semmit. Egyelőre a kávés pultoknál nagyobbak a sorok. 11-kor jön az előadások sora.
08.15: Jó reggelt! Eljött a konferencia második napja. Az időjárás igen barátságtalan – csak 15 fok van, lóg az eső lába -, viszont azt az értesülést az este szerzett tapasztalataink alapján meg tudjuk erősíteni, hogy itt is működik a kispéntek intézménye, van Erzsébet tér, valamint a belga fiatalok épp olyanok, mint az otthoniak: imádnak az asztalon táncolni.
Ami a konferenciát illeti, ahogy elnézem, lemaradunk a 9 órás kezdésről, amikor az alkoholmentes sörök térnyeréséről beszélgetnek majd, de egy hasonló témájú cucc délután is lesz.
Jósolunk majd, sört párosítunk étellel, szóval jó lesz ez!
16.51: Itt már csill van. Az emberek kávéznak, söröznek, és szépen lassan eloldalognak. Miért maradnánk? Holnap innen folytatjuk, erőegészség!
16.04: Nem is mutattam még, hogy milyen a kilátás a teraszról…
15.46: Ordeman sorolja az eredményét annak, hogy pörög a craft sör. Megjelentek a modern sörfesztiválok, ahol nem egy fajta sör van, és a vedelés a cél, meg a Neoton Família koncert, hanem a kóstolás, új sörök, új ízek és élemények szerzése. Ráadásul a craft sörhöz craft kaja is szokott lenni – magyarázza.
Szóval mennyire jól jár a crafttal az egész sörpiac – beleértve a nagy szereplőket is. Többen érdeklődnek a sörök iránt, a craft kategória növekedése pedig az egész szegmens növekedését hoza magával. Öröm, boldogság ez mindenkinek. „Craft beer is not the enemy” – zárta az előadást a Jopenkerk Brewerys Ordeman.
15.36: Michel Ordeman, a Jopenkerk Brewery főnöke arról beszél, milyen hatással van a kraft sörfőzés a sörbizniszre. Az elérhető sörtípusok számának növelésével új arcokat hoz a sörnek, olyanokat, akik korábban boroztak, vagy más italokat ittak. Ezek többnyire a millennial korosztály – mondja.
14.31: Christina Schönberger úgy soroklja itt az adatokat, hogy csak úgy kapkodom a fejem. Úgy áll a helyzet, hogy nagyjából 4500 komlótermelő lát el 19 000 sörfőzdét 209 sörtermelő országban. A komlóhasználat pedig – persze a craft sörfőzdéknek köszönhetően brutálisat nőtt az elnmúlt években: 50 gramm/hl-ről 5 kg/hl-re nőtt.
Ja, és nem kell parázni, a komlókkal elérhető ízkombinációk száma végtelen! :)
14.25: Ha már a számoknál tartunk, a friss adatok szerint a legnagyobb komlótermelő Németország, amely a piac 38 százalékát látja el, az USA 36-ot, Csehország 7 százalékot, Kína 6-ot, a többiek picik.
14.11: Közben átviharzottunk a nagy előadóba, ahol Christina Schönberger, Barth-Haas Hops Academy technikai menedzsere a komlópiacról, vagyis inkább egyelőre a növényről beszél.
Már a 9. századból is vannak jelek arra, hogy használták a komlót, a 13. századtól pedig tök általános haszonnöváény volt. Ma a legfontosabb termőhelyei Hallertau, Németország és Washington állam. Legalábbis Schönberger szerint. Persze jogosan hökken most meg a Saaz komló mániás pilsnerivó – de tudjuk, hohgy itt a megtermelt menniységek számítanak.
A növény 12-20 évig él, és kábé 300 féle létezik. Az USA-ban 68, Németországban 32, Nagy Britanniában 27, Új-Zélandon 20, Japánban 18, Franciaországban 14 fajtát termesztenek.
13.51: Hű. nagyon tudományos ízérzékelési megmondás van. Klosse meggyőzött: Jobban meg kell értsük, miért csípünk bizonyos ételeket és ízeket. A dolog egyszerű (nem):
13.41: Peter Klosse, az Academy for Gastronomy alapítója állítólag ősi kérdéseket válaszol most majd meg – már, ami az ízérzékelést illeti. A gasztronómiában ugyanis nem csak az a fontos, hogy miből van a kaja, illetve, hogy készült, hanem az is, aki fogyasztja. Szóval vannak ugyan a kóstolásnak objektív részei, amelyek segítségével a termékek minőségi definiálható, de a szubjektív szempontok legalább olyan fontosak összességében.
Klosse szerint a sör fontos szerepet tölt be a modern gasztróban. plánme, hogy a craftról mind elmondható, hogy lokális, szokatlan, bátor és természetes. Ezek a szavak pedig tök menők, nem kérdés.
12.55: Hát, érdemes volt kijönni inni.
12.18: A színpadon ülők átestek a ló túlsó oldalára. Ilyen szövegek mennek: “Nem akarunk úgy növekedni, ha elveszítjük a hitelességünket.”
Kimegyünk inni.
12.12: A délelőtt utolsó plenáris eseményeként a sör reneszánszáról kerekasztalbeszélget Olly Wehring, a Just Drinks szerkesztője, Frank Boon, a Boob Brewery vezérigazgatója, Jasper Cuppaidge, a Camden Town Brewery alapítója és vezérigazgatója, Katharina Kurz a BRLO Beer vezérigazgatója és Eduardo Riaza a Cerveza Goose sörfözö mestere.
A beszélgetés kulcskérdése az volt, hogyan tudnak fejlődni a craft főzdék, hogyha közben hitelesek szeretnének maradni. A résztvevők bemutatták a saját sztorijukat, ami most hosszú lenne, pláne, hogy volt elég sok bullshit duma is. A lényeg hogy közel legyél az emberekhez, halld a reakciókat, és lépj gyorsan, rugalmasan – ettől leszel hiteles.
11.30: Steve Hindy, a Brooklyn Brewery társalapítója és elnöke is sokat mesélt a főzdéről, és arról, hogyan alakul az amerikai sörpiac. Mint tudjuk, nagyot nőtt az elmúlt 30 évben, és a hatása Európára megkérdőjelezhetetlen.
Hindy kiemelte, hogy a sörfogyasztók újat, speciálisat keresnek, de ez nem csak rájuk igaz, hanem azokrta is, akik kávéban, pizzában, hamburgerben, sajtban vagy mondjuk fagyiban keresik igyanezt.
A craft “mindenhol történik”, és erre a Dél-ázsiai Bhutánt hozta fel, mert mér ott is működik craft sörfőzde. Az USA piacán a független kraft 30% – és itt megtapsoltatta a közönséggel ezt az eredményt, merthogy ez tényleg forradalom.
11.01: Mikkel Borg Bjergsø, a Mikkeller tulaja sztorizik épp. Ő 15 éve kezdte a sörfőzést otthon a konyhában. Előtte nem különösebben érdekelte a dolog. A kilencvenes években Dániában csal lágerek voltak, és csak akkor kezdett számára érdekes lenni a téma, amikor megkósotlt pár belga sört.
Ma pedig a világ egyik legjobban csengő sörmárkája a Mikkeller, pedig nincs is saját főzdéjük, csak gerilláskodnak. Mikkel az innovációról és a hitelességről beszél. A Mikkeller sokszáz különböző sört készített már, szóval hogyha valakire, rá lehet hallgatni ebben az iparban.
No, és mi (lenne) szerinte a legkúlabb sör a világon? A “no alkohol, full flavour” – az a legjobb, amiből meg tudsz inni bármennyit, de nem leszel részeg. Szép gondolat, nem?
10.23: Pavlos Photiades, az Európai Sörfőzők Szövetségének elnöke és ügyvezető igazgatója a megnyitóban megköszönte mindenkinek, aki itt van, aztán az előadóknak is, és mesélt pár dolgot a programról, amelyet egyébként itt lehet csekkolni.
Photiades hosszan beszélt a gyorsan változó trendekről, arról, hogy a sörfőzdék száma az elmúlt 10 évben megduplázódott, és Európában 20 új főzde (!) nyílik hetente. A szövetségnek pedig össze kell hoznia az apátságit, a családit, a nagyot és a legkisebbet. Részt venni a promóció segítésében, adólobbizni, logisztikázni, részt venni a minőségbiztosításban – szóval sokrétű a feladatkör.
De a lényeg, hogy mindenki érezze jól magát, hallgasson sok érdekes előadást, netwörköljön, meg ilyenek. Hajrá!
09.58: Bert Kruismans a rendezvény hopmestere. Nézzétek csak azt a bajszot! Már érdemes volt eljönni: a jövő trendje a sörös arcok között a szakáll helyett bajusz. Így állunk.
08.55: Már a rendezvény helyszíne is elég pazar, ez a Square Brussels, tökmodern konferenciaközpont, ahol két napig olyan dolgokról van szó, mint a saját élesztőtörzsek, vagy a sör-étel párosítások, a vízkezelés vagy a sörpiac nagyurainak jövőbeli tervei.
Az előadásokat öt különböző témában tartják, és sajnos pár esemény egymással fedésben van, szóval lehetetlen mindről beszámolni így a közvetítés elkerülhetetlenül szubjektív lesz, de persze igyekszünk majd a legérdekesebb helyeken lenni a megfelelő időpontban.
A szemináriumok témái:
- sörminőség
- piacok és innováció
- sörözők és sör-kaja párosítás
- sörfőzés
- társadalmi igények változása
Az előadások idején amúgy lehetőség van arra is, hogy az itt megjelent sörfőzők és főzdetulajok egymással bratyizzanak – hiszen erről szól voltaképpen ez az egész. A rendezvény része egy iparági szakkiállítás, ahol az alapanyagtermelőktől a sörfőző berendezések forgalmazóin át a sörkóstolásig minden van.
