Dr. Kántor Sándor hetekkel ezelőtt vette át a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatói székét. Vajon hogyan látja az új vezető a szövetség feladatait, melyek lesznek a következő időszak kihívása, a sörpiac számára fontos változásai, és merre fejlődik tovább a sörvilág – többek között ezekről beszélgettünk.
Új igazgatóként, hogyan látod a Sörszövetséget? Melyek a legfontosabb feladatai?
Azt a munkát szeretném tovább vinni, amelyet a Szövetség évekkel ezelőtt elindított. Ez a kulturált sörfogyasztás és a prémium sör kategória értékeinek egyre szélesebb körben való elismertetése. Ehhez rendkívül jó pillanatban vagyunk, folyamatos a fejlesztés és az innováció az iparágban, amely a kis sörfőzdéknek és a nagy sörgyáraknak egyaránt érdeke. A sörgyártás ebben a pillanatban világszerte a lehető leginkább a fogyasztóról szól, míg zajlik a megújulás az általuk megszokott hagyományos termékekben, rengeteg izgalmas, érdekes újdonság kerül a piacra.
Egy ilyen, minőségorientált, előre mutató piacon igazán hálás szakmai feladat az iparág érdekeit képviselni, akár arról van szó, hogy rávilágítsunk, milyen sokrétűen járul hozzá a sörgyártás, a kereskedelem és a fogyasztás a magyar gazdasághoz, akár arról, hogy megmutassuk a jelenlegi tendenciáknak a termékminőségben és változatosságban megjelenő eredményeit.
Dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója huszonhárom éves kommunikációs és érdekképviseleti tapasztalattal rendelkezik a közép-európai és a dél-mediterrán régióban. Az új vezető mérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán, angol-magyar MBA fokozatát az Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán szerezte. Szakmai tapasztalatait az agrár- és biotechnológiai, a fogyasztási termékek és az energiaipar területén gyűjtötte az iparágak vezető nemzetközi nagyvállalatainál.
Ezen kívül a kommunikációs irányon kívül viszont van egy jelentős lobbitevékenység is, nem?
Egy iparági szövetségnek alapvető feladata, hogy képviselje a szektor érdekeit különböző szakmai fórumokon. Ez a munka magába foglalja a kapcsolatok építését a sörkedvelők szervezeteivel, termelési és szabályozási szakemberekkel, a környező országok társszövetségeivel és szükség szerint más iparágak képviselőivel is.
Dr. Kántor Sándor
Munkám során az a célom, hogy egymás álláspontjának megismerése közben találjuk meg a közös hangot. Ezen túl egy közös fellépés vagy egy kölcsönösen előnyös kompromisszum elérése is igazi siker, ám ha ez nem lehetséges, akkor legalább lássuk tisztán és tartsuk tiszteletben az egyes felek eltérő érdekeit.
A szövetségnél 2018 egyértelműen a csapolt sörről szólt. 2019-ben is ez lesz a fő csapásirány?
A csapolt sör számunkra egy nagyon fontos értéket tükröz. Ez a termék testesíti meg azt, ami a sörben a legjobb, hogy összehozza az embereket, erősíti a barátságokat. Ez azonban csak arra alkalmas környezetben lehetséges, nemcsak azért, mert nagy figyelmet és gyakorlatot igényel már maga a csapolás is, hanem azért is, mert a vendéglátóhelynek is sugároznia kell, hogy érdemes ott a barátoknak leülni, hosszabb időt együtt tölteni. Nagyon szoros tehát a kapcsolat a fogyasztó érdeke és a vendéglátóhely érdeke között.
Emlékszem, gyerekkoromban, Édesapámmal akárhányszor bementünk egy vendéglátóhelyre, neki mindig az volt az első kérdése, hogy van-e csapolt sör. Ha nem volt, egyszerűen nem ültünk le, hanem kerestünk egy másik helyet. Neki a csapolt sör a termék minőségével és frissességével volt azonos. Egy hely attól volt számára elfogadható: ahol van friss, csapolt sör, ott biztosan odafigyelnek a vendégre, a kiszolgálásra és a teljes árukészlet minőségére.
Munkám során azt tapasztalom, hogy ezt a szemlélet az igényes gyártók és a vendéglátóhelyek is vallják. Ezért azt gondolom, a csapolt sör mindig a minőséget kereső fogyasztó figyelmének és a Sörszövetség munkájának a középpontjában lesz.
Tudjuk, hogy a sörgyárak képviselői járják a helyeket, tanítják a rendszer tisztántartására, a helyes csapolásra a vendéglátókat. Sokan viszont nem kérnek egyszerűen csapolt sört – ezen a szemléleten is változtatni kell…
A tendencia valószínűleg már változik. Az eddigi adatok alapján úgy látom, 2018-ban megállt a csapolt sör forgalmának csökkenése. Ez nagyon fontos eredmény, amiben látszik a minőségjavulás, és a sok elvégzett munka. A Szövetség hosszú évek óta dolgozik ezen. 2015-ben indítottuk a Sör Mi Több kampányunkat, 2016-ban a Sörgasztronómiai Hetet, idén pedig a Csapra Magyar vendéglátó ipari gyakornoki programunkat. A hagyományos eszközökön túl a fogyasztók elérésére új formákat is kipróbálunk. A napokban elkészült és bemutatott videónkat a sörrel, a csapolással és a sörhagyományokkal kapcsolatos tévhitekről több tízezer sörkedvelő tekintette meg.
Azt hiszem, hogy megkerülhetetlen lépés, hogy a csúcsgasztronómiába is szervesen beépüljön a sörkultúra. Nekem úgy tűnik, hogy – habár egyértelmű a fejlődés – ez igen lassan történik. Elő lehet ezt valahogy segíteni, vagy magától kell végbemennie?
Ez láthatóan magától történik, abban az ütemben amiben a csúcsgasztronómiai is fejlődik. Ezt persze elősegíti a piacon található sörminőség és a választék bővülése. Ami örvendetes, hogy a fejlődés ugyan lassan, de szervesen megy végbe, így hosszú távon fennmaradó sörkultúra épül. Ráadásul a csúcsgasztronómia területén nem lehet hibázni. Ahol a lehető legmagasabb minőségre törekednek, ott a sört is rendkívül igényesen kell kiválasztani. Öröm számunkra, hogy az igények kielégítése ezen a területen is zömében Magyarországon készült sörökkel történik.
A Kraft Sör Egyesülettel szemmel láthatóan jó a Sörszövetség kapcsolata. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével viszont úgy tudom, teljesen megszakadt a párbeszéd. Igyekeztek majd felvenni a fonalat?
Igen, mielőbb szeretnék találkozni a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének vezetőivel, hiszen meggyőződésem, hogy a sörszakmának összefogásban kell dolgoznia. Remélem, hogy meg tudjuk találni azokat a területeket, amelyeken együtt tudunk dolgozni. Ilyennek látom a magas minőségű hazai alapanyagok használatának biztosítását, a körforgásos gazdaság megvalósításában betöltött kiemelkedő szerepünket, a környezeti fentarthatóságot a teljes beszállítói és értékesítési láncban, a felelős alkoholfogyasztás fontosságát és a sörpiaci termékpaletta folyamatos szélesítését, hogy csak néhányat említsek.
Beszéltünk róla, hogy milyen mozgásban van a piac. Hogy látod, mire kell a leginkább odafigyelni, miről fogunk nagyon sokat hallani a jövőben?
Én is nagyon kíváncsi vagyok rá, hogyan fejlődik tovább az iparág. Érdemes északra és nyugatra nézni, mi történik ott. Nem lehet nem észrevenni az alkoholmentes szegmens növekedését. Jelenleg azt gondolom, ez az egyik legizgalmasabb kategóriája a globális söriparnak. (Piackutatások szerint döbbenetes növekedés várható az alkoholmentes sörök terén – a szerk.)
Az alkohol tartalmú sörökben is szinte végtelen piaci lehetőségek vannak, azonban az alkoholmentes kategória annyira új és innovatív, hogy még nem is látjuk, milyen széles körű lehetőségeket tartogat. Ennél a kategóriánál robbanásszerű fejlődést várok.
Ha pedig a hagyományos sörökre gondolunk, a láger kiemelkedő helyzete valószínűleg nem fog változni. Az a jellemző tulajdonsága, hogy egyszerre lehet egy kiváló frissítő és az elmélyült baráti beszélgetések itala, a mindennapok söre – ez minden bizonnyal megmarad. Az egyéb fajták pedig fontos résztvevői lesznek a teljes palettának, megteremtve egy izgalmas, változatos sörkultúrát. Azt hiszem, már a nagyon közeli jövőben kialakul, hogy mikor, melyik sörfajtát választja a fogyasztó. Csakúgy, mint a borok esetén már természetes, a sörnél is tudni fogjuk, hogy különböző alkalmakhoz vagy ételkehez, milyen típusú söröket válasszunk.
