Cikk megosztása
A vajdasági Pancsován található Weifert sörgyár is felkerült Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális örökségi helyszíne közé. Az épületet annak idején jól megépíthették, mert lényegében 1977 óta enyészik, mégis még nagyjából egyben van.
Az 1722-ben alapított pancsovai Weifert sörgyár Európa egyik legkorábbi sörfőzdéje és a Balkán legrégebbi sörgyára. Jelentős kulturális érték státusza ellenére az évtizedes alulfinanszírozottság, a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok, valamint a 2005-ös pusztító tűz következtében a mintegy 14 ezer négyzetméteres épület szerkezetileg instabillá vált, és a nagyközönség elől elzárták.
A sörgyár 1977-ig működött a régi helyszínen, amikor a termelés elköltözött. Azóta a tetőszerkezet beomlása, a befolyó víz, a növényzet elburjánzása, a vandalizmus, az eredeti berendezések eltulajdonítása és az informális használat gyorsította az állagromlást.
A közép-európai ipari szabványok szerint fejlesztett sörfőzde a 19. században a Weifert család irányítása alatt az Osztrák-Magyar Monarchia területén a modern söripari technológia képviselőjévé és a város egyik kulturális jelképévé vált. Az itt gyártott sörök több rangos európai kiállításon, köztük az 1889-es és 1900-as párizsi világkiállításon is díjakat nyertek.
A létesítmény nemcsak ipari üzemként működött, hanem társadalmi és kulturális központként is, koncerteknek, színházi előadásoknak és civil rendezvényeknek adott otthont, és máig szorosan kötődik Pancsova kollektív emlékezetéhez és identitásához.
Az épület ramaty állapotára az Europa Nostra program kapcsán terelődött a figyelem. Ez az Európai Beruházási Bank szakmai támogatásával valósul meg. A helyszínek egyenként 10 000 euró összegű örökségvédelmi támogatásra jogosultak, amit a megmentésükre irányuló elsődleges intézkedésekre fordíthatnak.