A honfoglalók italától az ipari sörfőzés megindulásán át napjainkig kalauzol a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vadiúj kiállítása, ahol az is kiderül, hogyan készül a sör.
Kik és hogyan főztek sört Magyarországon? Miért Kőbánya vált a magyar sörgyártás fellegvárává? Hogyan lesz az árpából maláta? Mi a különbség az alsó és felsőerjesztésű sörök között? A polgári, vagy a munkásosztály itala volt-e a sör? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a pénteken nyílt és október 15-ig látható kiállítás.
A tárlat első része a hazai sörfőzés alakulását, a különböző sörfőzőházak és gyárak történetét mutatja be, kronologikus rendben. Utalás történik a sörfőzés ókori eredetére, majd honfoglaló őseink italkultúrájának bemutatásával kezdődik el a hazai történet. Minden korszakban egy-egy tipikus példával illusztrálják a sörfőzés korabeli helyzetét. A középkorban a rendházak sörfőzői tevékenységét emelik ki, bár uradalmakon is működtek sernevelők. A magyar rendházak a nyugat európaiaktól eltérően nem a rendház falain belül, hanem azon kívül működtették serfőző házaikat.
Ez sör! megnyitó
#mkvm #hungarianmuseumoftradeandtourism #sör #ezsör #beer #thatsbeer #exhibition #opening #kiállításmegnyitó #megnyitóKözzétette: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – 2017. június 23.
A 16. század végétől már céhes keretekben folyó magyar sörgyártás következő nagy korszakát, a XVII-XVIII. század magyarországi serfőzését Kunszentmárton példáján keresztül szemléltetik. Ebben a korszakban főleg német serfőző mesterek főzték a sört, de találni példát görög és zsidó főzőmesterekre is. A sörcsaplárosi számadásokból kiderül, hogy akkoriban az Alföldön is közel annyi sör került a poharakba, mint bor.
A kiállítás következő része a hazai ipari sörgyártást szemlélteti az államosításig. Szóba kerül Kőbánya, kiemelik az első Magyar Részvény, a Polgári, a Király, Haggenmacher és Fővárosi Serfőzdéket, de persze a vidéken működő nagy múltú gyárak is helyet kapnak.
Az 1948-1949-ben lezajló államosítást követően a három létrehozott nagy gyár, a Kőbányai, a Soproni, és Pannónia, majd az 1973-ben alapított Borsodi Sörgyár történetét is bemutatja a tárlat, amely az üzemek önállósodásáról is számos információt sorakoztat fel.
A mustra nem lenne teljes a kisüzemi főzdék bemutatása nélkül, és a sörfőzés technológiájának reprezentálása is jutott hely, csakúgy, mint a söralapanyagok és sörfajták bemutatására.
A kiállítás mellé több kísérő időszaki tárlatot is tervez a múzeum, amelyeken söröskorsókat, címkéket és poháralátéteket mutatnak majd be, valamint lesznek gyárakat és főzdéket bemutató sörest sorozatok is.
A sernevelőtől a sörgyárig kiállítás október 15-ig nézhető meg.
