A szesztilalomról neked is a csempészwhisky meg Al Capone jut eszedbe? És mi van, ha azt mondjuk, hogy nem csak az USA-ban és a Szovjetunióban, hanem többek között Magyarországon, a Fülöp-szigeteken és Izlandon is volt szesztilalom?
Itt egy térkép arról, mely országokban volt valaha ilyen intézkedés:
(Via)
Volt egyszer egy Amerika
Az USA szesztilalmáról mindenki hallott már, 1920. január 16-án lépett életbe. Tilos volt az Egyesült Államok teljes területén alkohol előállítani, forgalmazni, valamint importálni is. Persze az illegális szeszkereskedelem pillanatok alatt virágzásnak indult. Egy csomó gengszterbanda szakosodott arra, hogy illegál piákat adott és vett, zuglepárlókat működtetett. Ebből gazdagodott meg többek között Al Capone, és készült az időszakról néhány király film is, mondjuk a Volt egyszer egy Amerika, A halál keresztútján, vagy a Boardwalk Empire sorozat. A tilalmat 1933. december 5-én oldották fel.
Sokkal kevesebben tudják, hogy Norvégiában 1916-1926-ig tilos volt tömény szeszt árulni, Izlandon pedig 1915-1933-ig tartott a szesztilalom, de a sör egészen 1989-ig illegális volt. A skandináv országok azzal próbálkoznak, hogy magasan tartják az alkoholok árát, ezzel szorítva vissza a keresletet, de tilalomról már nem beszélhetünk.
Oroszok, vodka nélkül?!
Komolyabb volt a helyzet a Szovjetunióban, ahol 1914-ben vezették be a szesztilalmat. Nem elég az első világháború, még vodkázni sem lehetett. Többször fel is lázadt a nép II. Miklós cár intézkedése miatt, felgyújtották és szétverték a kocsmákat, a lázadásoknak több száz halottja volt, az ivók és a főzdék dolgozói – nagyjából 300 ezer ember – pedig munka nélkül maradt. De talán ennél is durvább az a tény, hogy az alkoholtilalomnak köszönhetően az államkincstár a bevételei harmadát (!) vesztette el.
Valamiért óriási forgalma lett ugyanakkor az alkoholtartalmú tisztítószereknek, lakkoknak, ilyesmiknek. A városlakók pedig egyéb szerek után néztek, és felvirágzott az ópiátok csempészése is.
A fentiek ellenére a kommunista hatalomátvétel után is megtartották a tilalmat, annyi enyhítéssel, hogy a városok helyi rendeletekkel szabályozhatták azt: a sört és a bort engedélyezhették, az égetett szeszek maradtak teljes tiltás alatt. Az intézkedést végül 1925-ben vonták vissza, mert kellett az államnak az alkoholos italok után befizetett adóbevétel.
Itthon sem volt egyszerű az ilyesmi
1919. március 21. és augusztus 1. között, a Tanácsköztársaság alatt Magyarországon is szesztilalom volt, de itthon sem ment könnyen a dolog. A bortermelő vidékeken például engedélyeztek napi fejadagokat, és már júniusban voltak kezdeményezések a tilalom enyhítésére, majd bevonták a bor értékesítését is a jegyrendszerbe, a hadsereg tagjai pedig hetente összesen egy liter sört is kaptak.
A Tanácsköztársaság bukásával megszűnt az alkoholtilalom is, azóta nincsen ilyen Magyarországon. Habár 1978-ban szabályozták, mikor nem lehet italt venni: a vendéglátóhelyeken munkanapokon reggel kilencig tilos volt. Aztán ezt a tilalmat 1986-ban kiterjesztették a boltokra is. A korlátozást a Németh-kormány szüntette meg 1989 tavaszán. Országos szinten nincs is ilyen azóta, de vannak olyan városok, Budapesten pedig kerületek, ahol éjszakánként (10 vagy 11 óra után) nem szabad alkoholos italokat venni.
