Cikk megosztása
Szent Patrik napja ugyan elmúlt már, a tavaszi zöld sör viszont a legtöbb helyen csak mostanában bukkan fel. Sajnos a zöld szín általában nem befolyásolja az ízt, és ennek megvan az oka!
Némelyek keresik, mások pedig megrökönyödve csodálkoznak rá: néhol itthon is el lehet elcsípni ilyenkor a zöld söröket, amelyek túlnyomó része egyszerűen ételfesték hatására lesz zöld – épp ezért nincsen semmi különleges az ízükben. Annál is inkább, mert ezek alapja főképp világos, könnyű láger – egészen egyszerűen azért, mert ezek színe elég halvány ahhoz, hogy a zöld árnyalat jól érvényesüljön.
Nem ír
A zöld sör hagyománya az Egyesült Államokból származik. Először 1914-ben fordult elő ilyesmi, amikor egy amerikai orvos, Dr. Thomas Curtin egy Szent Patrik-napi rendezvényen mutogatta „találmányát”, ami annyira bejött a derék amerikai/ír sörpusztítóknak, hogy rövidesen elterjedt a dolog. Pedig semmi ír nincs benne, ezt mondanunk sem kell.
Spenót, csalán – minden jöhet
Az önmagáért létező „zöld sör” persze gasztronómiai szempontból igen sekélyes, ha viszont úgy készül el, hogy a szokatlan megjelenésen túl egyebeket is hozzáad a zöldség, más a helyzet. Ezért izgalmasabbak azok a zöld sörök, amelyekben gyógynövények, csalán, búzafű, macha tea vagy épp spenót gondoskodnak a színen kívül a florális, zöldségekre, fűszerekre emlékeztető zamatokról.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Persze semmi durvulásra nem számíts, ha egy cseh zöldet készülsz épp kóstolni, a Zelené pivo alapvetően felhasználóbarát – értsd: vedelős – termék.
Amúgy Csehországban is leginkább csak a 2000-es években terjedt el, akkoriban állt bele a Starobrno abba, hogy minden évben lefőzi zöld csütörtök napjára – ez a nagypéntek lőtti nap. Azóta pedig már vannak olyan főzdék, amelyek egész évben készítik.