A négy hazai nagy sörgyár – Kőbányán, Bőcsön, Martfűn és Sopronban – több mint 6 millió hektoliter sört főzött tavaly. A teljes értékesítés 2,5%-kal növekedett, köszönhetően a 40%-ot ugró exportnak. A hazai éves sörfogyasztásból 88 müncheni Oktoberfestet lehetne rendezni.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt, valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5%-os növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40%-kal nőtt egy év alatt.
Összességében a teljes éves hazai fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Több magas minőségű és drágább prémium sört ittunk tavaly. Mintegy 100 ezer hektoliterrel több fogyott a prémium és szuper prémium kategóriájú sörökből, amely közel 10%-os növekedés. A középkategóriás termékek forgalma alig valamivel volt kevesebb a 2015. évinél. 2016 hosszú idő óta az első olyan év volt, amikor csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma. Itt 3,6% volt a visszaesés.
A hazai sörgyártókat a magas adók mellett negatívan érinti a külföldi, dömping áron importált sörök egyre növekvő aránya, miközben az egy főre jutó éves hazai sörfogyasztás a ’90-es évek óta mintegy 40 literrel, 60 liter körülire csökkent – olvasható a szövetség sajtóhírében. A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nemrégiben közösen fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök általános forgalmi adóját, ezzel erősítve a vendéglátóipar kis- és középvállalkozóit is. A Sörszövetség ugyancsak javasolta a kormányzatnak, hogy jogszabályban, a környezetvédelmi termékdíj arányos csökkentésével motiválják a sörgyártókat az általuk kifejlesztett és működtetett alumínium doboz visszagyűjtő rendszer bővítésére, eleget téve az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvének.
„Szövetségünk tagjai hazai gyáraikban kiváló minőségű söröket gyártanak, amelyek nagy része láger típusú sör. Itthon és a világban is ez a sör adja a fogyasztás több mint 90%-át, egyben ezt a sört a legnehezebb előállítani állandó kiváló minőségben. Fogyasztóink milliói csak úgy hívják „rendes sör”. Bízunk abban, hogy olyan szabályozás születik a jövőben, amely a hazai gyártású ’rendes sört’ segíti és nem növeli a gyenge minőségű dömping import piacát, egyben hozzájárul a hazai sörpiac növekedéséhez, amely a magyar gyártóknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt célja” – mondta Schillinger Attila. A Sörszövetség igazgatója örvendetesnek nevezte a sörkülönlegességeket gyártó kisüzemek szaporodását. Szerinte a rendes sör és az új, különleges, gyakran erősebb komlózású, ízesített, magasabb alkoholtartalmú sörök egyre szélesedő kínálatot nyújtanak a fogyasztónak.
A Sörszövetség idén folytatja a Sör mi több programot, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál. Tavaly, első ízben, 49 pályázat közül választották ki Magyarország sörkorcsolyáit. Kilenc vezető vendéglátó egység részvételével tartották meg az első Sörgasztronómiai Hetet. Elkezdődött az együttműködés a kisüzemi sörgyártókkal, amit az idén is folytatni kíván a szövetség.
