Fotó: Pxhere.com
Miért nem népszerűek az újratölthető üvegpalackok? Vajon egyszerűen csak azért, mert az utóbbi években szinte teljesen eltűntek a polcokról azok a termékek, amelyeket ilyenekben forgalmaztak? Érdemes működtetni a visszaváltó-rendszert? És mi történik az egyutas üvegekkel? És a dobozzal?
Igen sikeresnek bizonyult a Good Goods nevű, New York-i cég borospalack újra hasznosító rendszere, amire most ország-világ csodálkozik rá. Pedig a lényege nagyon ismerős lehet azoknak, akik még emlékeznek a visszaváltható sörös- és borosüvegek korára: a szabványosított palackokba kiszerelték az italokat a gyártók, a vásárlók a boltban megvették azokat. Aztán mikor megitták, ami benne volt, az üres üveget visszavitték a boltba. Most az USA-ban így 1 dolláros kedvezményt kapnak a következő vásárláskor. A palackokat pedig fertőtlenítik, és újra használják.
A modell nagyjából úgy működik, ahogy a kilencvenes években itthon. De napjainkban is van rá, hazai példa is: a legnagyobb magyar borászat 2014 óta saját palackos betétdíj rendszerrel dolgozik. Ahogy Varga Máté Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa, kereskedelmi és marketing vezetője novemberben elmondta a Millásreggeliben, ők 90 százalékban, ebben a többutas rendszerben értékesítenek. Tény, hogy egy ilyet létrehozni nagy beruházás, de végeredményben olcsóbb kimosni a palackot, mint újat venni, és még akkor is gazdaságosan működik, ha a rendszer fenntartása, és a logiszitka nem olcsó.
De akkor miért nincs visszaváltható palack?
A közösségi betétdíjas rendszerrel már akkoriban is sok probléma volt , amikor még működött. Egyre többféle üveg jelent meg, és bekavart az import is: rengeteg visszaváltható palack került be innen-onnan a rendszerbe, miközben számos gyártó nem rendelkezett a használt palackok mosására és fertőtlenítésére való berendezésekkel.
A gyártók azzal érvelnek továbbá, hogy a többutas rendszer miatt plusz szállítási igény jelentkezik, és arra is szoktak hivatkozni, hogy a mosásához rengeteg vízre van szükség. Ám, ahogy arra a Tudatosvásárló.hu felhívja a figyelmet, mindkét indok sántít egy kicsit, mert az új üvegeket is átmossák, mielőtt italt töltenek beléjük, és Magyarországon jellemzően importált üvegeket használnak, vagyis eleve nagyobb távolságot tesznek meg a palackok, mintha belföldről történne az ellátás.
Mosás helyett újra hasznosítanak
Habár egy 5-6 alkalommal újratöltött üveggel akár 75%-os környezetterhelés csökkenés is elérhető, az egyszer használatos üvegekhez képest, a hivatalosan, jövő nyáron induló új rendszer az újra hasznosításra helyezi majd a hangsúlyt.
Az italos csomagolások visszagyűjtési rendszere jelenleg is kidolgozás alatt áll, és – amint arról korábban írtunk –, igen összetett tervezési és kivitelezési folyamatokat igényel. A rendszer kezeli majd az üvegek mellett a műanyag palackokat és az alumíniumdobozokat is, de várhatóan az első időszakban nem működik majd még teljes egészében.
Az üveghulladék szinte 100 százalékban újra hasznosítható. Ehhez a szelektíven gyűjtött üveget tisztítás után őrlik, szín szerint válogatják és az üveggyárban az elsődleges nyersanyagokból olvasztott masszához keverik, amelyből többek között üvegpalackot is gyárthatnak.
A söripar a dobozokat szereti, szemben az üvegekkel, erről itt olvashatsz többet. A doboz nem csak ideálisabb tárolási formája a sörnek, mint az üveg (mert jobban óvja az oxigéntől és a napfénytől), hanem elvileg végtelenszer újra hasznosítható. A forgalomba kerülő italosdobozok mintegy háromnegyedével ez meg is történik.
A sörös üvegek a jövőben egyértelműen inkább a vendéglátásban kapnak majd szerepet, a kiskereskedelemben egyértelműen átveszi majd a helyüket a doboz.
