Mi lesz a sörrel a járvány után? – itt a lényeg a The Brewers of Europe Forumról

Írta: Knap Gábor

2021-06-01 | 08:27 Hírek

Mi a sör jövője a koronavírus utáni korszakban? Hogyan lehet a lehető leginkább környezetbarát módon működtetni a sörfőzdéket? Melyek a legújabb trendek és stílusok? Hogyan fokozható a fenntarthatóság? – ezek azok a kérdések, amelyeket érzésünk szerint évrőlévre feltesznek a Brewers Forum szervezői, azt sugallva, hogy most aztán tényleg válaszokat adnak rájuk. Az utóbbi években egyébként ez hol sikerült, hol nem.

Mindenesetre június 1. és 4. között megint megpróbálják. Lesz egy jó nagy rakás online fórum és előadás, több mint 1700 sörfőző, beszállító, döntéshozó részvételével, egy olyan szervezet koordinálása mellett, amely Európa szerte több mint 11 ezer sörfőzde érdekeit képviseli. Lássuk hát!

 

15.09 A befejező sessionról sajnos le fogunk maradni, de még úgyis jövünk egy összefoglalóval! :) Kellemes hétvégét mindenkinek!

14.13 Így a vége felé azért el kell mondani, hogy jó dolog ez az online konferencia, bizonyos szempontól még kényelmes is, de a valódin ennél sokkal több információhoz lehet jutni, több az inger, és több az új arc is. Jövőre reméljük végre újra élőben lesz Brewers of Europe Forum, ha minden igaz, Spanyolországban!

14.02 Simon Boas Hoffmeyer a Carlsberg fenntarthatósági igazgatója elmondta, hogy ők nem olyan meglepően nagyon fontosnak tartják az újrahasznosítható csomagolásokat, a megújuló energiát és a karbonsemlegességet.

Az előadók sokat beszéltek a “green dealről”, ami nem más, mint az Európai zöld megállapodás. Ebben az uniós vállalásban volaképpen az a célkitűzés van megfogalmazva, hogy Európa a következő évtizedekben klímasemlegessé váljon. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását kell lényegében nullára csökkenteni, illetve a gazdasági növekedést függetlenné tenni a nem megújuló erőforrásoktól.

A nagy söripari szereplők pedig partnerek ebben.

13.45 És ha már beszéltünk a dobozokról, nézzük mi a pálya üvegügyben! Vanessa Chesnot a European Container Glass Federationtól megmutatta, a teljes üvegpiacból ennyit használ a söripar:

13.43 Jack Buffington a First Key Consulting ellátási lánc igazgatója szerint a söripar hagyományosan innovátor szerepelt ölt be az új csomagolási anyagok élelmiszeriparba hozásában.

Oliver Graham a Ardagh Grouptól az aludobozok előnyeit ecsetelte, leginkább azok újrahasznosíthatóságát hangsúlyozva. Belgiumban, Franciaoszágban, Olaszországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában a fogyasztók körében végzett felémérések szerint a dobozok újrahasznosíthatósága az, ami miatt a fogyasztók leginkább kedvelik ezeket a csomagolásokat.

2030-ra egyébként teljes körforgást terveznek az aludobozok ügyében, amihez fokozni kell a szelektív gyűjtést, fejleszteni az újrahasznosítás feltételeit, és ezeken kívül persze a márkák, a forgalmazók, a hulladékgyűjtők közreműködése is kell a célkitűzés teljesüléséhez.

13.23 Ma a csomagolás lesz a fő téma. Szó lesz a teljes sörcsomagolási ellátási lánc optimalizálásáról, a csomagolások életciklusáról, alternatív csomagolási megoldásokról és a hulladékgazdálkodási rendszerekről.

június 4. péntek

12.54 Az európaiak aztán a gyarmatosítással bevitték a saját söreiket Afrikába, aztán aki umqombothit ivott, arra azt mondták, hogy nem elég modern ember. Később pedig az emberek egyre inkább a városokba költöztek, és a falvakból eltűnt a tradicionális sörfőzés is. Csak az öregek tudták készíteni és fogyasztották ezt a sört, nem is valami népszerű Dél-Afrikában, pedig Tshabangu szerint elég gyenge minőségűek a nagyüzemi sörök arrafelé. Ők pedig próbálják a umqombothit modern formában készíteni, a neve Sorghum Saison. Elnézve a képeket, elég komoly cucc lehet. Ez tényleg folyékony kenyér, ha iszol belőle, meg is vacsiztál…

12.45 Lethu Tshabangu, a dél-afrikai Ukhamba Beerworx alapítója. A Fokvárosi főzde tradicionális afrikai sört készít, az umqombothit, ami cirokból készül.

Elmondta, hogy ennek is apáról-fiúra terjedt a receptje, és rengetegen készítették különböző variánsait a kontinensen. Volt vele kapcsolatban egy csomó szokás is, például a nők és a férfiak nem fogyaszthatták együtt a umqombothit. Ráadásul a nők nyilvános helyen nem nagyon ihattak.

12.33 Ulrike Genz, a berlini Schneeeule Brauerei sörmestere. Ő beszél arról, hogy rengetegfelé szállítanak a világba berliner weissét, aminek az őse a XVI. században már tuti létezett, hiszen valamit kellett inni akkoriban a rettenetes miőségű vizek helyett. A sör lényege a búzamaláta, a Brettanomyces és a palackos erjedés.

1900-ban pedig már 200 sörfőzde készített ilyet Berlin környékén, Napóleonnak meg állÍtítólag annyira bejött, hogy az észak pezsgőjének nevezte.

Aztán a XIX. sz. végére jöttek a különböző hűtési megoldások, és olcsóbb lett az alsóerjesztésű sörök készítése. A világháborúk pedig totál megtépázták a berliner weissét is készítő sörfőzdéket, illetve aztán már a víz is jó volt, nem kellett gyenge söröket inni. A második világháború után csak egy főzde maradt a keleti, öt a nyugati oldalon. 1992-ben zát be az utolsó. Ők, a Schneeeule Brauerei 2016-ban indították újra a műfajt.

12.22 Észak-Amerikában, Afrikában és Ázsiában is van rengetegféle farmhouse ale, Európában pedig így áll a helyzet:

12.18 A farmhouse ale receptek szájhagyomány útján terjedtek, nulla tudományos igénnyel. A régiek abból dolgoztak, amijük volt, szóval mindig ugyanazt a sört főzték. Már ha sikerült. Garshol azt mondja, hogy ennek ellenére ezek tök jó sörök is tudtak lenni.
A modern sörfőzők számára viszont az eljárások és az alapanyagok kissé szokatlanok lehetnek. Például ott van a boróka, ami a komló után a legfonotsabb.

Így is lehet sört főzni:

12.08 Lars Marius Garshol, szoftvermérnök és egy történelmi sörfőző technikákról szóló könyv szerzője. A farmhouse aleről beszél, amely afféle agrársör volt Európaszerte. Ahol termeltek gabonát, sok esetben ott csináltak otthon sört is. Ez a szokás persze sokkal régebbi, mint a ma ismert sörfőzés, ezért egészen más is.

11.56 Megy tovább a Brewers Forum, jön egy tök érdekes előadás arról, hogy a sörfőzés több ezer éves múltra tekint vissza, szóval volt idő arra, hogy egy csomó hagyományos sörstílus alakuljon ki. A modern sörfőzők így rengeteg irányba indulhatnak. Lesz itt két remek példa Európából, egy pedig Afrikából!

június 3., csütörtök

16.17 Volt itt még mindenféle szigorúan szakmai kontent arról hányféle Brett van, meg hogy mikor kell a már technikailag kész, hordóérlelt sör pH értékén módosítani, illetve hogyan vigyáznak a hordókra, hogy minél többször felhasználhatóak legyenek. Mi mára elköszönünk, holnap jönnek a történelmi sörstílusok!

16.01 Jocelyn Chazel a Brasserie L’Effet sörfőzője a Bordeauxban dolgozik, és boroshordókban készít remek söröket, a Brettanomyces  használatával.

Több mint 100 hordóval dolgoznak, és szeretne beléjük olyanokat is tenni, mint a pilsner vagy a búzasör. Minden esetben tankban erjesztett sörökről van szó, amelyeket tölgyfahordóban fejeznek be brett vagy lactobacillus hozzáadásával.

15.52 A dolog úgy megy, hogy felkutatják a whiskys vagy épp tequila cégeket, tesztelik a hordókat, és ha jónak bizonyulnak, megveszik azokat, és azonnal feltölik. Az, hogy ne maradjon a hordó száraz, a minőség záloga.

Brynildson azt is elmondta, mely sörtípusokkal működik jól az értlelés. Nem meglepően az erősebb, esetleg sötétebb, kevésbé komlóhangsúlyos söröknél lesz jó az eredmény. Fontos a hordóban érlelt sörök blendelése is, hiszen elképzelhető, hogy kissé más irányba fejlődött az ízprofiljuk – magyarázta.

15.39 Az Egyesült Államokból származó Matt Brynildson, a Firestone Walker Brewing sörfőzőmestere arról beszél, hogy milyen tapasztalatai vannak a használt hordókkal. Ők leginkább bourbon hordókat használnak, amelyeket csak 3 vagy akár 23 évig használtak whiskyérlelésre azelőtt.

15.00 Valaki megkérdezte Angela Pfahlertől, hogy elfogyhat-e a hordók tölgyfa alapanyaga, vagyis van-e elég tölgy ahhoz, hogy a borászatok és az egyéb italgyártók hordóéhsége kielégíthető legyen. És bizony pár évtized múlva kifuthat a világ a tölgyfából, szóval telepíteni kell ezerrel, illetve jól működhet tölgy helyett a gesztenyefa is.

De az is hasonlóan érdekes, hogy rengeteg italgyártó használ egykori sherrys hordókat. Viszont sherryt pedig nem nagyon isznak már az emberek. Megkerülhetetlen a kérdés, honnan lesznek sherrys hordók ahhoz, hogy söröket, vagy whiskyket érleljenek bennük?

14.56 A Wild Creatures Brewerynél a hordók a “legfontosabb szerszámok”. A brettet üldözik a borászok, hiszen hatlamas borhiba, nekik viszont épp az kellett. Persze kontrollált mértékben. És ezt volt a legnehezebb kikísérletezni.

Az alapító elmondta azt is, hogyan kezelik a hordókat, illetve hogyan használják őket újra és újra, meg hogy simán bennük hagyják a sört erjedés után érlelni több mint egy évig.

14.47 Az Untappdon a legkedveltebb cseh főzde, a Wild Creatures Brewery alapítója, Ilčíková Jitka azzal kezdte, hogy Csehországban természetesen nem csak sört, hanem bort is készítenek. Ő pedig akart valami lambicra hasonlító, de cseh temréket csinálni, hiszen a terroir megvan hozzá. Szóval jöhettek a spontán erjesztett, hordóérlelt cseh sörök!

14.42 Rudi Ghequire virtuálisan bemutatta a sörfőzdét, és akkora úr volt, hogy amikor a prezijének termékbemutató része jött vona, átadta a lehetőséget a többieknek.

Rodenbach hordók

14.24 Persze, ha a sör hordóérlelésének gyökereit keressük, el kell menni Belgiumba, ahol a Rodenbach kihagyhatatlan! Rudi Ghequire arról mesél, hogy náluk még mindig dolgoznak kádárok a sörfőzde kötelékében. Emondta, hogy milyen történelmi györkerei vannak a hordóhasználatnak, és annak, hogy blendelt söröket kezdtek el készíteni a középkorban. (A különböző főzetek tök másmilyenek voltak, így lehetett őket elegyíteni, minőségileg hasonlóvá tenni.)

14.13 Aztán jön az összeállítás, a kiégetés, aminek a szintje természetesen attól függ, milyen hordót szeretnénk. Na, ez elég látványos. Itt vannak az égetési szintek:

14.10 Ha kivágtad az otthoni tölgyfát, nem mindegy, hogyan vagdosod fel, ha hordót szeretnél belőle. Mutatjuk:

Szóval nem mindegy, milyen irányból esel neki, illetve mindezek után pihenteti is kell az alapanyagot 6-48 hónapig.

14.09 Angela Pfahler, a Wilhelm Eder sales és marketing menedzsere a hordók alapanyagáról beszél. Gyakran használnak ameikai tölgyet, kókuszos jegyekkel, vagy osztrák, német, francia, vagyis európai tölgyet, melyeknek édes és fűszeres karakterei vannak.

13.59 Jön a hordóérleléssel kapcsolatos szeánsz, amelynek felütésében azt írják, hogy a hagyományosan hordóban érlelt Gueuze sörökön túl egyre többfélét iskoláznak így, legyen szó IPA-ról, tripelekről vagy épp imperial stoutról vagy erős lágerekről.

Az, ami a hordóban történik a sörrel, bonyolult folyamat. A megértésében Rudi Ghequire, a Rodenbach sörfőzője és Ilčíková Jitka, a cseh Wild Creatures Brewery alapítója segít majd.

12.52 A Be-Low IPA a slágertermékük, amelyben szerintük nem érződik az alkohol hiánya, közben határozott komló és malátás aromákat tud felmutatni. Alkoholtartalma 1% alatti, és az a fontos, hogy itt nem eltávolított alkoholról van szó. A sör IBU-ja 40, a szín 15 EBC. Az összetevőket nézve a legjobb benne, hogy nem sok plusz okosság van benne, ha a hagyománmyos IPA-koz képest nézzük. Csak a maltodextrin por, amit a test javításához használnak. Az abban található maradék cukrok nem nyújtanak plusz édességet, csak testet adnak a sörnek.

12.47 Ramajo Manuel Fuentes a Compañía Cervecera alapítója és Angel Cózar a Cervezas Majaratól a kisüzemi sörfőzdék és az alkoholmentes sör kapcsolatáról beszéltek. Spanyolországban nagyon megy az alkoholmentes, az egész piac 10 százalékát ez uralja. A Compañía Cervecera alkoholmentese söreit Európaszerte exportálják, a Cervezas Majara pedig konkrétan az alkohol nélküli, illetve alacsony alkoholtartalmú termékekre állt rá.

12.27 Martina Gastl a Lehrstuhl für Brau- und Getränketechnologie italtechnikai kutatócsoportjának vezetője analitikai adatokat elemez. Sajnos ez nem elég bulváros tartlom egy Beerporn.hu nevű magazinhoz… :)

12.15 Most elég bonyolult alkoholkivonási technológiai bemutató történik Addig megmutatom, milyen növekedést jósolnak az alkoholmentes sörnek a következő években:

12.11 Az igazgató elmondta, miért választ valaki alkoholmentes sört. Leginkább ezek miatt:

  • egészségtudatosság
  • sportos életmód
  • cukros löttyök helyett
  • áldott állapotban
  • vallási okokból, vagy más miatt mellőzi az alkoholt.

A szesztartalom kivonására pedig két módszer van:

  • az egyik amikor speciális élesztővel megállítják az erjedést
  • a másik a alkohol kiszűrése
  • a harmadik pedig a kiforralása.

Ezekből a középső a legjobb, mert így tudnak az ízek leginkább megmaradni, illetve több sörtípusnál is jól működnek – mondta. Mitagadás, ők épp olyan gépeket forgalmaznak, amik ezt csinálják.

12.08 A ‘mentes sörről szóló beszélgetést Frits Dunnink sörsommelier vezeti. A bevezetője után pedig rögtön Rudolph Michel GEA Brewery Systems fejlesztési igazgatója kezdett beszélni. Egyből otthonról hozott példát arra, hogyan növekszik a szegmens népszerűsége. Ez tehát a német helyzet:

11.57 Hamarosan folytatjuk az alkoholmentes sörrel! Megnézzük, mik legfrissebb piaci trendek és sörfőzői technikák!

június 2., szerda

15.12 A Brewers Forum a Beerporn.hu-n mára elköszön, holnap délben a másik nagy témával, az alkoholmentes sörrel jövünk!

15.08 Véget ért a hard seltzerről szóló beszélgetés. A végén még értekes volt, amit Casey O’Neill (Boston Beer Company) mondott. Az ők tapasztalatai szerint rengetegféle ízben lehetne piacra tenni hard seltzert, és a fogyasztók igénylik is a sosem látott változatosságot. Nekik viszont meg kell találni, hányféle ízben kezelhető még a szortiment.

Szóval úgy fest, az USA tényleg teljesen rámoccant az új őrületre, és tényleg meg kell tanulnia mindenkinek mi ez az újdonság.

14.55 A legjobb rész: Mivel a hard seltzer (még) nem igazán ismert kifejezés, lehet ilyeneket is használni:

  • alcoholic sparkling beverage
  • alcoholic sparkling water
  • flavoured alcoholic water with alcohol
  • boozy sparkling water

14.52 Rhodri Evans élelmiszerbiztonsági és szabályozási szakértő is felidézte, mi is a hard seltzer, aztán kissé szárazon elmagyarázta, hogyan szabályozza az EU az ilyen termékeket. Miket kell feltüntetni a címkéken, meg ilyenek… Ez kicsit hosszadalmas volt ahhoz, hogy részletesen be tudjunk számolni róla. Aki ilyeneket nézegetne, esetleg épp seltzert dob piacra, ajánljuk az Európai Unió ide vonatkozó 1334/2008, 1881/2006, 1169/2011, stb. szabályozásait, üdítő olvasmánynak tűnnek! :)

14.40 A termékfejlesztési igazgató sokat beszélt arról, hogyan zajlik náluk az ízek feljesztése, több ponton is bevonva a célcsoportot, és figyelve a visszajelzéseikre. Szóval szerinte a titok, hogy jól térképezzék fel a fogyasztói igényeket…

14.36 Casey O’Neill, a Boston Beer Company termékfejlesztési igazgatója, a Truly Hard Seltzerrel kapcsolatban oszotta meg a tapasztalatait. Övék a legkedveltebb seltzer az USA piacán, amit azzal magyarázott, hogy együtt tesztelik  a termékeket a fogyasztókkal, és folyamatosan tágítják a kategória határait.

Elmondta: nagyon speciális a készítés, tök más, mint a sörnél. Az mondjuk nem valami bizalomgerjesztő, hogy szerinte az igazán jó ízek megalkotásához félig mixernek, félig pedig tudósnak kell lenni.

14.31 Kamini azt mondja, várhatóan hamarosan felbukkannak a nagyobb alkoholtartalmú seltzerek, illetve a craft verziók, helyi ízekkel. Illetve cider és bor seltzereket is jósolt. Mondjuk az nem világos, hogy akkor tulajdonképpen most a fröccsről beszélt-e… :)

14.23 Épp arról van szó, hogy a hard seltzer már az az ital, amelyet legnagyobbrészt a social médiában hirdetnek, és rengeteget posztol róla mindenki. Magyarul ez az első, aminek a sikere már a social médiában lesz megalapozva.

A fogyasztók azt szeretik benne, hogy egyszerű, minimalista, de tud egzotikus lenni, illetve kényelmes, könnyen beszerezhető, és fogyasztható, és nem valami drága.

Van itt egy kis ízválaszték is:

14.17 A hard seltzer terjedni várhatóan Ausztráliában és Ázsiában fog leginkább. Japánban már most a leggyorsabban növekvő alkoholos italkategória. Várhatóan az Egyesült Királyságban lesz a legnépszerűbb Európában, de az egész kontinens figyel rá.

14.11 Dickie Kamini a CleverFish italszakértője azzal kezdte, hogy a hard seltzer szénsavas, alkoholos ital, aromákkal. Alacsony kalória- és cukortartalmú, illetve és gluénmentes, 4-7 százalékos alkoholtartalmú. Itt a története:

14.00 Szóval a következő előadás a hard seltzerről szól, ami úgy ideért, mint a hidegfront. Elvileg a következő órában megtudjuk, miért növekszik annyira ennek az italnak a népszerűsége, és mitől tekinthető a hagyományos alkoholos italok alternatívájának. Kiderül, mi köze a sörfőzőknek a hard seltzerek fejlesztéséhez, illetve szó lesz a seltzerrel kapcsolatos élelmiszer- és vegyipari szabályozásokról, no meg a marketingről is.

10.17 M. Atsushi Katsuki, az Asahi legfőbb ura nyomott itt az előbb egy korrekt cégbemutatót, amiben kitért arra is, hogy az Asahi nem csak sört, hanem whiskyt, alkoholmentes italokat, meg még ételeket is gyárt. A kedvenc részünk az volt, amikor a XIX. századi nagy Közép-európai sörgyáralapításokkal büszkélkedett, amely sörgyárak azóta már az ő tulajdonukban vannak. Szóval a cég most Japán mellett nagyon jelentős szereplő Európában és Ausztráliában.

Atsushi Katsuki és az Asahi Európában

Viszonylag sokat beszélt arról, milyen felelős alkoholgyártók, mert többek között ráteszik a címkére, hogy ne igyál, ha vezetsz. :)

A járvánnyal kapcsolatban ő is elmondta, hogy a lezárások leginkább a vendéglátást érintették, és így a söripart is, pedig a szociális élethez kell a sör. Az elmúlt időszakkal kapcsolatban kifejtette, hogy „reméljük úgy gondolunk majd vissza a Covid helyzetre, hogy kihoztunk belőle mindent, amit lehetett”. Így legyen!

Volt azért pár konkrétum is. Az Asahinál törekednek arra, hogy 100 százalékban újrahasznosítható csomagolásokat vezessenek be, illetve 1 liter sör előállításához, világszerte kevesebb mint 3 liter vizet használjanak csak fel, valamint Európában szénsemlegesek is lesznek 2030-ra.

9.45 A Brewers Association elnöke, Bob Pease az amerikai craft sörpiacról beszél. Ott is nagyok a bajok. A teljes volumen 9 százalékot csökkent. Elég látványos:

Persze a helyszíni fogyasztás esett leginkább, ami főleg a csapolt söröket érinti. De ezt a történetet itt Magyarországon is jól ismerjük. Ahogy azt is, amit Pease arról mondott, hogy a sörfőzdék palackozott sört próbáltak direkt eljuttatni a vásárlóknak, online értékesítés útján, illetve biztonságos átadási pontokat kialakítani. Kösz, Bob! :)

9.34 Pierre-Olivier Bergeron, a Brewers of Europe titkára elmondta, hogy milyen szép söripari növekedés volt tapasztalható a kontinensen a járvány előtt. A sörfőzdék száma például 10 százalékkal növekedett 2018-ról 2020-ra, a söripar pedig összességében mintegy 2,2 millió munkahelyet teremtett a vendéglátóiparban. De a járvány mindezt lenullázta, a sörfőzdék pedig különböző módon próbáltak reagálni a helyzetre.

Az elmúlt évben tízből négy söripar generála munkahely eltűnt, a kormányok pedig rengeteg, a sörből származó adóbevételtől estek el. Összességében 9 százalékot esett a teljes sörforgalom volumene 2020-ban Európában.

Bergeron szerint semmi nem kívánatosabb a gazdaság számára, mint az újranyitás, hiszen a söripar a teljes gazdaságra hatalmas hatással van. A vendéglátás újraindulása a teljes gazdaság újraindulásának motorja lehet – mondta.

9.16 Lasse Aho elnök Helsinkiből jelentkezett be. Az udvariassági formulák után beszélt a Brewers Of Europe Reconnect kampányáról, illetve arról, hogy a kormányoknak segíteniük kell a söripart és az egész ellátási láncot. A Reconnect tavaly indult, lényege egyébként az volt, hogy a döntéshozóknak pedig megfontolásra javasolták a vendéglátásban az áfa csökkentését, az újranyitásra rugalmas támogatási és hitelrendszer kialakítását, illetve a jövedéki adóterhek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a kisebb főzdéknek, vagy az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök után kevesebb adót kelljen fizetni.

9.00 A bulit Lasse Aho, a Brewers of Europe elnöke nyitja meg, illetve mindjárt beszél majd Pierre-Olivier Bergeron, a Brewers of Europe főtitkára és Bob Pease, az Európai Sörgyártók Szövetségének vezérigazgatója. Aztán M. Atsushi Katsuki, az Asahi Group elnök-vezérigazgatója is szól pár szót.

június 1., kedd

 

A tervek szerint mi a következő előadásokkal foglalkozunk majd komolyabban:

Kedden:

  • A megnyitó mindig nagy buli, ki nem hagynánk!
  • 14 órától a hard seltzerről lesz szó. Az USA után ugyanis Európában is figyelemre méltó bővülést mutat be a ‘seltzer, mi pedig kíváncsiak vagyunk a növekedés mögötti miértekre. A válaszokat Kamini Dickie italspecialistától és Casey O’Neill-től, a Boston Beer Company termékfejlesztési igazgatójától várjuk.

Szerdán:

  • 12-től jönnek az alkoholmentes sörök és a kis sörfőzdék – Világszerte egyre több kis sörfőzde gyárt alkoholmentes sört. Jöjjenek hát a legfrissebb piaci trendek, illetve nézzük, milyen technikákkal lehet megszabadulni az alkoholtól úgy, hogy az íz rendeben marad. Két spanyol kisüzem pedig az alkoholmentes IPA-ikról beszél majd, és arról, hogy Spanyolországban az alkoholmentes/alacsony alkoholtartalmú sörök aránya meghaladja a 10 százalékot.
  • 14 órától a hordós érlelésről lesz szó, sörmester, hordókészítő és borász is felszólal majd. Reméljük nem mennek majd bele nagyon a kémiába, és érteni fogjuk, miről beszélgetnek…
  • 15.30-tól nagyjából ezt a témát folytatják, hiszen a sör különféle használt hordókban történő érleléséról lesz majd szó.

Csütörtökön:

  • Délben jön az egyik legizgalmasabb téma, a történelmi sörstílusok modernizélásáról.
  • 14 órától pedig a koronavírus járvány és a lezárások során kialakult trendekről lesz szó, illetve arról, kitartanak-e, valamint a sör- és az alkoholos italok világa mennyire tér majd vissza a Covid előtti szintre.

Pénteken:

  • Leginkább a fenntarthatósággal kapcsolatos témák jönnek. 13.30-tól a csomagolással foglalkozunk.
  • 15 órától pedig a fenntartható sör jövőjével (vagy inkább a sör fenntartható jövőjével).