Néhány éve lehet már tudni, hogy felújítják a keszthelyi Reischl-féle sörházat, de most végre úgy tűnik el is indul a munka. A Csehországból származó Reischl család tagjai a kiegyezés után sörfőzőből nemzetgyűlési képviselőségig vitték. Ismerd meg őket!
Több mint egymilliárd forintot fordítanak Keszthelyen a belvárosi műemléképület, a Reischl-féle sörház és barokk szárnya felújítására a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával. A beruházás kivitelezői szerződését csütörtökön írták alá a városházán.
A leromlott állapotú ipari műemléki épületegyüttes rekonstrukciójával közösségi, valamint kereskedelmi-szolgáltató tereket hoznak létre, valamint „a keszthelyi kézműves sörfőzés alapjait is megteremthetik” – írja az MTI.
A sörház egyébként Keszthely egyik legrégibb barokk épülete. Még 1770 körül építették, 1844-től üzemeltette a főzdét Reischl Vencel, cseh származású serfőző.
De kik voltak azok a Reischl-ök?
A XIX. század utolsó harmadában a jóval iparosodottabb Csehországból rengeteg szakember érkezett Magyarországra, hogy abból éljen meg, amihez a legjobban ért. Többük esetében ez a sörfőzés volt. A Keszthelyre került Reischl család története nagyszerűen bemutatja, milyen karriert tudott befutni egy cseh szakember a korabeli Magyarországon.
Id. Reischl Vencel (1818–1893) képzett sörfőző volt, üzletvezetőként dolgozott a Bécstől nem messze működő rauchensteini sörgyárban. Onnan költözött előbb Szombathelyre, majd 1844-ben Keszthelyre. Előbb bérelte az eredetileg a Festeticsek által épített sörházat, majd 1864-ben meg is vette.
Az öreg Vencel olyan jól beilleszkedett Keszthelyen, hogy 1861-ben városbírónak választották, 1865-ben pedig átadta a gyár irányítását unokaöccsének, ifj. Reischl Vencelnek (1839?–1923).
A sörgyár egyre csak növelte a termelést, 1896-ban 3230 hektoliter sört készítettek. Sümegen, Tapolcán, Zalaszentgróton voltak raktáraik, a termelést a XX. század elejére tovább tudták növelni: évi 7-8000 hektoliter sört főztek.
Ifj. Reischl Vencel gróf Festetics Tasziló után Keszthely második legmódosabb polgárává vált. Tőle fia, Imre (1869–1938) vette át a gyárat. őt 1912-ben választották városbíróvá, öccse, Richárd (1876–1944?) pedig nemztegyűlési képviselő volt 1920-tól.
Ahogy azt itthon az ilyen történeteknél megszokhattuk, amit nem tett tönkre a két világháború és az azokat követő békediktátumok, azokkal az államosítás bánt el. 1938-ban a gyár már a Kőbányai Sörgyár lerakataként működött csupán, akkor a család egyetlen élő férfitagja, Reischl Marcel (1903–1998), Reischl Imre fia állt az élén. A család ingatlanjait 1948-ban államosították, Reischl Marcel emigrált. Csak a rendszerváltás után tért haza, 1998-ban Keszthely díszpolgárává avatták. A felújított sörházban remélhetően méltóképp megemlékeznek Keszthely egykori sörgyártó dinasztiájáról.
A cikk elkészítésében Katona Csaba, történész volt a segítségünkre, köszönjük!
