A járvány miatti válságból épp kilábaló globális söriparnak a lehető legrosszabbkor jöttek az elszálló szállítmányozási, csomagolási és alapanyag költségek. Immár egészen biztosnak látszik, hogy áremelkedés jön – itt vannak az okai.
A sör előállítási költségei világszerte ugrásszerűen megnőttek az elmúlt hónapokban, amiről főképp a gyenge európai és amerikai árpatermés, az alumínium árának emelkedése, a munkaerőhiány és a szállítmányozási nehézségek tehetnek.
Itt írtunk róla, hogy elkerülhetetlennek tűnik az áremelés, amire már sor is került Dél-Amerikában, egyes afrikai országokban és Kínában, ahol a világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev már drágított is a termékein, de erre készül a Heineken is – derül ki a Bloomberg cikkéből.
A kisüzemi piacon a multiknál tapasztalt emelkedésnél is nagyobb drágulás jöhet. A kis sörfőzdék abban reménykedhetnek, hogy az ő vásárlóik elkötelezettebbek, és egyébként is hajlandóak többet fizetni a prémium termékekért – így ők várhatóan elbírják majd a drágulást.
Mi áll a háttérben?
A bekerülési költségek globális emelkedése. Ám ez még mind kevés lenne ahhoz, hogy ilyen hangosan kongassák a vészharangot a gyártók. A válság tüneteit ugyanis a változó klíma is alakítja. Noha itthon az árpatermés a tavaszi és az őszi esetében is jobb volt, mint tavaly (előbbi 15,2 százalékkal, utóbbi 6,4-gyel), világszerte gondokat okoz a szélsőséges időjárás.
Észak-Amerikában, ahol a globális kereskedelmi sörtermelés körülbelül 20 százalékához állítanak elő árpát, óriási volt a szárazság idén. Kanadában csak 1968-ban volt a rosszabb a termés, mint ebben az évben, az USA-ban 1934 óta nem volt ilyen gyenge. Közben pedig az Európai Unió is csökkentette az árpa termésbecslését, ezen a kontinensen viszont pont a csapadék rontotta a betakarított gabona minőségét.
A fentiek miatt a globális árpakészletek várhatóan az elmúlt 40 év legalacsonyabb szintjére zuhannak, és ez már látszik az árak alakulásában is. És akkor még nem beszéltünk a munkaerőhiányról és a globális szállítmányozási csatornák zavarairól.
Pedig már látszott a fény
A nyersanyagárak emelkedése nem is jöhetett volna rosszabbkor a sörágazat számára, amely éppen most lábalna ki a vendéglátást és sporteseményeket világszerte bezáró koronavírus-járvány okozta válságból.
Az USA-ban a sörpiac 2021 első felében fellendülést mutatott: a mennyiség 7,5 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest, ami jól hangzik de 2019 első félévéhez képest a teljes sörmennyiség továbbra is 5,7 százalékkal esett vissza.
Itthon hasonlóak az adatok: a januártól szeptemberig tartó időszakban 2020-hoz képest 1 százalékkal nőtt a hazai sörforgalom, a járvány előtti, 2019-es szinttől még bő 5 százalékos az elmaradás.
Rekordmagas az alumínium ára is
Azzal, hogy egyre több sör kerül alumíniumdobozba – amit a jobb minőség mellett a csomagolás jobb újrahasznosíthatóságával szoktak indokolni –, a söripar egyre inkább kitett a könnyű fém árának alakulásával kapcsolatban. Az alapanyag globális ára pedig a közelmúltban az elmúlt 13 év legmagasabb szintjét érte el.
Ennek egyik legfőbb mozgatórugója a Bloomberg cikke szerint, az, hogy a járvány a vendégek nagy részét az otthoni fogyasztásra szoktatta át, így a csomagolt (dobozos) sör iránti kereslet hatalmasat nőtt, szűkítve az aludobozok piacát.
A hiány idővel annyira súlyossá vált, hogy egyes amerikai gyártók Brazíliából, Szaúd-Arábiából, sőt, Ázsiából importálnak dobozokat. Azt pedig nem nehéz belátni, miért olyan drága kész sörösdobozokat áthurcolni a fél világon – ilyenkor nagyrészt a dobozokban található levegő szállítását kell megfizetni.
Hiába vannak olyan kutatások, amelyek azt jósolják: a kisüzemi sör térnyerése tovább fokozódik, a nehézségek igen komolyak. Az elemzők szerint a kis sörfőzdék választás előtt állnak: vagy vállalják a megnövekedett előállítási kiadásokat, és alacsonyabb haszonkulccsal dolgoznak, vagy árat kell emeljenek.
