Kocsmáros: nem látszik, gyakorlatban min változtat majd az új szabályozás

Egyelőre nem látják a konkrétumait a sörpiacot szabályozó törvényjavaslatnak a vendéglátók. Vannak, akik bizakodók a piacnyitással kapcsolatban, mások szerint nem egyértelmű, hogy jól járnak majd a kocsmárosok.

Ellehetetleníti a sör-, az üdítő- és az ásványvíz-kistermelőket a piaci versenyben, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a gyártók a forgalmazókkal kizárólagos szerződést köthetnek bizonyos promóciós termékek fejében – nyilatkozta Kósa Lajos, aki benyújtotta a Kereskedelmi Törvény módosítását, annak érdekében, hogy a jövőben tiltsák a kizárólagos szerződéseket.

A politikus szerint, ha a törvényt elfogadják, Németországhoz, Ausztriához, Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is kötelező lesz a kistermelőktől is árulni. Illetve arra is emlékeztetett, hogy 2015-ben a Gazdasági Versenyhivatal megállapodott abban, hogy a nagy vállalatok a sörpiac 80 százalékát fedhetik le, ezzel 20 százalék piaci rést biztosítva a kistermelőknek. Ez nem valósult meg, 2018-ban a sörpiac évi 166 milliárd forintos teljes forgalmából 163 milliárd a három legnagyobb sörgyártóhoz tartozott.

A kisüzemi sörfőzdék természetesen nagyon örülnek a tervezett új szabályozásnak, szerintük, ha elfogadják a törvényt, az a hazai söriparban végre tisztességes versenyt jelentene.

Az általunk megkérdezett, nagy sörpiaci szereplők egyelőre nem kommentálták a törvénymódosítás tervét, épp azért, mert jelenleg csupán egy tervezetről van szó. Illetve leszögezték, hogy mindig megfeleltek a törvényi és versenyjogi elvárásoknak és szabályozásoknak, és ez a jövőben is így lesz.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Beerporn magazin (@beermagazin) által megosztott bejegyzés, Dec 31., 2016, időpont: 5:35 (PST időzóna szerint)

Néhány nappal ezelőtt egy ügyvédi irodán keresztül érkezett jelzés a piacnak, hogy a terv „erőteljesen beavatkozik a felek szerződéses szabadságába”, illetve a szabályozás „ki kell, hogy állja a különböző jogorvoslati fórumok próbáját”.

Ezek az ismert álláspontok.

De vajon mit szólnak a vendéglátók?

Az elmúlt napokban háttérbeszélgetéseket folytattunk több olyan vendéglátóhely üzemeltetőjével, ahol csak nagyüzemi, vagy nagy- és kisüzemi sört is tartanak. A várhatóan elfogadásra kerülő módosításban egyelőre többen nem látják még a gyakorlati változásokat. A Budapest Park képviselője a Beerporn.hu megkeresésére úgy fogalmazott, hogy véleményük szerint „jelentős változást hozhat a törvénymódosítás, és valódi lehetőség nyílik ezáltal a kisüzemi sörök megismerésére, fogyasztására szélesebb tömegek számára”.

Egy másik, több budapesti vendéglátóhelyet üzemeltető szakmabeli azonban kevésbé optimista a változásokkal kapcsolatban. Szerinte, ha sikerül megszüntetni az ilyen szerződéseket, az végeredményben a vendéglátósoknak nem lesz jó. Úgy véli, hogy a tervezet nem arról szól, hogy „megmentik a kocsmárost” a nagyüzemtől. „Nekem jó a jelenlegi szerződésem, azért újítom meg” – mondta. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy Budapesten, ahhoz, hogy működni tudjon egy hely, 100 százalékon kell adja a csapolt sört (tehát a beszerzési ár duplájáért).

A beszélgetőpartnerünk által üzemeltetett vendéglőben 590 Ft a nagyüzemi sörből fél liter, szerinte a kisüzemit kb. 1000 forintért tudná adni. Úgy véli, a kisüzemi sörök közül kevés az olyan egyszerű láger, amiből többet is megihat a vendég, és árban is versenyképes lenne a nagyüzemi termékekkel.

Véleménye szerint a Kereskedelmi Törvény a jövőben sem zárja majd ki, hogy a sörgyár támogassa a kocsmákat, vagyis ha a gyárnak az adott vendéglátóhely olyan boltja, amit meg akar tartani, vélhetően a jövőben is támogatja majd. Így ő egyelőre nem látja, a gyakorlatban min változtat majd az új szabályozás, illetve úgy véli, az a vendéglátó, aki ilyen szerződést köt, általában ilyet szeretne kötni.

Az megvan, mi a neve a sörpiaci szuperhősnek?

VoluMAN.

A vendéglátók legnagyobb része egyébként egyetért abban, hogy olyan szerződés jelenleg sem köthető, ami kizárólagosságot biztosít a sörgyáraknak. Az egyik üzemeltetőnek például papíron marketing szerződése van, amelyben egyebek mellett a promóciós eszközökről állapodott meg a sörgyárral. A szerződésben a sörgyár nyújtotta szolgáltatásokért cserébe egy bizonyos volumen (eladott sörmennyiség) vállalásáról van szó. Természetesen, ha a volument teljesíteni akarja, esze ágában nem lesz árulni más csapolt sört, de a szerződés szerint akár megtehetné.

Arról keveset tudunk, hogy milyen vállalásokat tartalmaznak ezek a papírok, de sokat elárul az egyik legnagyobb budapesti szórakozóhely reakciója, amiben alapvetően örülnek, ha szélesebb sörkínálatot tudnak majd biztosítani, ám hozzáteszik, hogy „a volumenhez kötött megállapodások várható hiánya nyilván meg fogja változtatni a költségvetésünket”.

Pénz, paripa, fegyver?

Erről a témáról beszélgetve mindig szóba kerül, hogy a nagyok korántsem csak logózott napernyőt, hűtőt és csapot biztosítanak a volument vállaló helyeknek, hanem pénzt is. Egy vendéglátó szerint ez elsőre vonzó lehet, de egy pillanat alatt kimatekozható, hogy voltaképpen egyszerű kölcsönről van szó.

Megkötik a szerződést, a multi fizet a vendéglátóhelynek, de a példa kedvéért vállalt öt év alatt kb. 20 százalékot növekszik a sör ára. Vagyis egy öt éves szerződés esetén nagyjából épp annyival kell a végén többet fizetnie a vendéglősnek, mint amennyi pénzt a szerződés megkötésekor a sörös cégtől kapott. Magyarul, amit az egyik kezével ad, azt – áremelésként – a másikkal elveszi a multi, igaz, az áremelést a kocsmáros tovább tudja hárítani a vendégekre.

Emellett pedig a gyártól rendelt hordós sör ára, leosztva fél literekre ténylegesen drágább, mint a bolti dobozos sör. Ez az ára a gyár által nyújtott folyamatos szolgáltatásnak, a csapmosásnak, annak, hogy „ha most felhívom, hogy elromlott a sörhűtőm, még ma kijön megjavítani, ha pedig nem tudja, másnap reggel hoz egy újat” – magyarázza egy vendéglátós.

Többen felhívták a figyelmünket arra is, hogy a nagyobb szórakozóhelyeken jelenleg csak úgy lenne alternatívája a nagyüzemi sörbeszállítóknak, hogyha több kisüzem állna össze. A Budapest Park képviselóje szerint például tudomásuk szerint eddig nem volt a magyar piacon olyan kisüzemi sörrel foglalkozó cég, amely el tudta volna látni a parkot. Elsősorban talán nem is a főzdék kapacitása miatt, hanem a hűtő és a csapolóberendezések mennyiségéből adódó beruházás nagyságrendje miatt.

A vendéglátók, a velük folytatott beszélgetéseink alapján összességében egyelőre bizonytalanok a várható új szabályozással kapcsolatban, de a legtöbben érdeklődve várják a fejleményeket, illetve kínálatbővítési lehetőségként élik meg, ha módosítják a törvényt. De ne várjon senki gyors változást, a tervezet szerint ahol egy nagy sörgyár és a kocsma között az említett megállapodás van érvényben, azt csak jövő nyártól kellene semmisnek tekinteni.