A Kereskedelmi Törvény pénteken tervezett módosítása miatt forró napokat élünk a hazai sörpiacon. A Cerna Hempel Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértőinek szerdai állásfoglalására most egy kisüzemi sörfőzde reagált.
A Kereskedelmi Törvény pénteken esedékes módosítása után a vendéglátóhelyek és a nagy sör-, illetve üdítőitalgyártók nem köthetnének kizárólagos szerződéseket a jövőben. A javaslatról holnap születik döntés, a piaci szereplők pedig egyelőre hivatalosan nem kommentálják az eseményeket, de a sajtón keresztül zajlik az üzengetés. Tegnap a Cerna Hempel Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői juttattak el lapunkhoz egy elemzést, amelyben többek között azt írták, hogy a „piacszabályozás erőteljesen beavatkozik a felek szerződéses szabadságába”, illetve az esetlegesen elfogadott szabályozás „ki kell, hogy állja a különböző jogorvoslati fórumok próbáját”. Az ügyvédi iroda úgy fogalmazott: az érintettek fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, illetve „közvetlenül az Európai Bizottsághoz is, ahol adott esetben kötelezettségszegési eljárás is indulhat a magyar szabályozás ellen”.
Erre az elemzésre válaszolt az egyik Magyarországon működő kisüzemi sörfőzde, alábbiakban az ő, a Beerporn.hu-hoz eljuttatott álláspontjukat közöljük.
Talán már mindannyian tudjuk, hogy az Országgyűlés pénteken igazi reformra készül. Bár a multinacionális sörgyártók minden eszközzel ágálnak az ellen, hogy végre a magyarországi sörfogyasztók is szabadon dönthessenek a HoReCa (hotel, vendéglátás, kávézó) szektorban arról, hogy milyen sört fogyasszanak egy-egy sörözéskor, vagy vacsoránál.
A legfontosabb tisztázni, hogy a törvény elfogadásával sem a vendéglátósok, sem pedig a fogyasztók nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe. Sőt! A vendéglátósok amellett, hogy a sörgyári támogatásokat továbbra is megkapják majd – hiszen ezt az új törvény kifejezetten megengedi -, illetve a fogyasztóknak nem egy sörrezsim által fenntartott diktatórikus rendszerből kell a söreiket „választani”, ha sört akarnak inni.
A jelenleg működő modell úgy néz ki, hogy a három sörgyár olyan szerződésekkel védi magát a tiszta versenytől, amely nagyon megnehezíti a kisüzemi sörfőzdék piacra lépését, illetve ellehetetleníteni működésüket. A nagyüzem sörgyártók minden lehetséges fórumon terjesztik az álhíreket, mely szerint nem kötnek kizárólagosságot… A helyzet azonban más! Azokon a helyeken, ahol ténylegesen lehet, mérhető volumenben csapolt sört értékesíteni, lehetetlen csapolt kisüzemi sörökkel bejutni. Üveges kisüzemi sört is csak korlátozottan lehet értékesíteni – szinte csak olyan ízűt, amelyet a nagyüzemi sörgyártó nem tart (ebből, mint tudjuk egyre kevesebb van/lesz).
A nagyüzemi sörgyártók kilátásba helyezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy akár az Európai Bizottsághoz. Persze azt elfelejtették közölni a „szakértői” véleményekben, hogy a kilencvenes évek óta fenntartott eltorzított helyzetben ők a versenyt korlátozva kizárták a kicsiket – erről GVH döntés is született, melyben egyébként ők önként vállalták, amit most a benyújtott törvény kötelezővé tenne.
Közben átverik a vendéglátósokat, mert ha megnézzük, hogy egy dobozos vagy üveges sör az áruházláncok, italnagykerek polcain mennyibe kerül, és összehasonlítjuk az italnagykereskedő ugyanazon hordós áraival, akkor egyből feltűnik, hogy a vendéglátós – akit, mint kiderül a kiadott szakértői nyilatkozatból, megtámogattak a sörgyárak – egyből hátrányos helyzetbe kerül, hiszen míg valaki 1 doboz sört vesz, addig ha a vendéglátós 1 hordót vásárol – 100 doboz sörnek felel meg-, akkor kiderül, hogy hiába vett ő 100-szor annyit, mint a végső fogyasztó, mégis 30 százalékkal vagy akár 50 százalékkal drágábban kaphatja.
Abból sem igaz semmi, hogy a kisüzemi sörgyártók nem tudnak adni berendezéseket a vendéglátóhelyeknek. Természetesen, azért sokkal szűkösebbek a forrásaik – napernyőre vagy székre valóban nem mindig futja –, de csapoló berendezést teljes szervízeléssel, poharakat, táblákat, alátéteket jellemzően adnak, már amennyiben egyáltalán el tudnak jutni a szerződésig.
Szintén nem igaz, hogy a nagyüzemi sörgyártók csak az indulásban segítik a vendéglátósokat. Az indulásnál olyan kvótákat kötnek le, hogy az a szerződés időtartama alatt lényegében teljesíthetetlen legyen. Sebaj, mondják három év után. A szerződés meghosszabbodik, amíg nem teljesítették a mennyiségi vállalást… Így simán nyernek még két-három évet, hogy a kicsik ne tudjanak piacot szerezni. Utána persze ugyanúgy leszerződnek, szóval a szerződés voltaképpen örök. Ha valaki kiszállna a vendéglátásból, akkor az új hely és az új tulajdonos – annak ellenére, hogy esetleg mást szeretne – viszi tovább a kizárólagos szerződést!
Mostanában valóban vannak látszatszerződések, úgy játszák ki sok esetben a GVH vállalásaikat, hogy elméletileg lehet más sört is árulni, de a mennyiségi volumen miatt akkor teljesíthetetlen lesz a szerződés.
Így könnyen mondják a nagyok, hogy a kicsi sörfőzdék nekik nem konkurenciájuk…
Egyébként, ha a nagyüzemi sörgyártók pont a piac 20%-ának felszabadítását vállalták a GVH-val kötött megállapodásunkban, akkor most miért tiltakoznak ellene, talán mert be kellene tartani? Ők uralják a piac kb. 95%-át. Persze lehet csűrni csavarni, hogy egyesével az „csak” 30 százalék és az nem tiltott – egyébként ez már a GVH vizsgálatakor sem állta meg a helyét, de a lényeg az, hogy a sörpiac le van zárva.
Ha elfogadják a törvényt, az a hazai söriparban végre tisztességes versenyt jelentene. A nagy gyártók jogi szakértőik arról beszélnek, hogy az új törvény korlátozza a szerződések szabadságát. Ez természetesen megint nem igaz. Lehet ilyen szerződéseket kötni, csak nem zárhatják ki, hogy a kisüzemi sör csapra tehető legyen! Szerintünk inkább azzal korlátozzák a versenyt, hogy kitiltják a kicsiket. Ez inkább felveti a jogi aggályokat és ezt az unióban is tiltják, és valamiért a sörpiac nagyon jól tud működni Németországban, Csehországban, stb., vagyis a többi uniós országban.
A békés megoldás az lett volna, hogy amit vállaltak a GVH döntésben, maradéktalanul betartják, és nem megint jogászkodásba kezdenek. Dönthesse el valóban maga a fogyasztó, hogy a vacsoránál milyen sört kér a poharába! Azért, mert egy vendéglátóipari egységben jelenleg többféle sör van, az nem azt jelenti, hogy több sörgyártó van jelen az egységben. Jellemzően ezek egy-egy nagy sörkonszern termékei.
A kis sörfőzdék összességében több hazai munkásnak adnak munkát, mint a nagyüzemi sörgyártók, és a megtermelt javakat sem talicskázzák ki az országból – hiszen, ahogy jogi szakértőjük fogalmazott: „általában külföldi hátterű vállalkozások”.
