A sörfőző persze csak akkor tudja elképzelni, hogy hard seltzert kérjen, ha nagyon meleg van, és nincsen a közelben sör. Vida Norberttel, a Vaskakas Sörfőzde tulajdonosával próbáltuk megfejteni a hard seltzerek titkát.
Magyarországon kevesen ismerik a hard seltzereket. Ezek az áttetsző, szénsavas, alkoholos italok jellemzően gyümölcs ízesítésűek, és igen zajos a sikerük az Egyesült Államokban. Épp ezért várható volt, hogy hamarosan itthon is felbukkannak. Az első hard seltzert a Dreher Sörgyárak hozta a magyar piacra, Viper néven.
A kategória annyira új Magyarországon, hogy a még az általunk megkérdezett specialisták sem kóstoltak ilyet korábban. Annál izgalmasabb volt elküldeni a Vipert séfnek, párlatszakértőnek, sommeliernek, kávépörkölő mesternek és természetesen sörfőzőnek is, majd jól kifaggatni őket a tapasztalataikról!
Vida Norbert, a Vaskakas Sörfőzde sörfőző mestere sem rejtette véka alá a véleményét:
Hogy tetszett a ‘seltzer? Milyenre számítottál, mielőtt kóstoltad, illetve olyasmi volt-e?
Engem az illata elsőre a 7UP-ra vagy Spritera emlékeztetett, főleg a lime miatt. Az íze pedig nem volt kellemetlen, de inkább semleges, mint emlékezetes. A beleszeletelt lime sokat tud hozzátenni, illetve olyan italnak tűnik, amit lehet nyakalni, hiszen az alkohol egyáltalán nem könyököl ki belőle, mondhatni egészen megbújik. Bevallom, az utóbbival kapcsolatban arra számítottam, hogy jobban érződik majd az alkohol íze, de ez nincs így, illetve nem érzem teljesen száraznak, egy kis édes íz is megfigyelhető.
Vida Norbert (Fotó: Vaskakas Sörfőzde Facebook)
El tudsz képzelni olyan szitut, amikor ezt választod?
Persze. Ha nincs sör. :) Egy meleg, nyári strandolós napon egyébként elképzelhető.
Egyik interjúalanyunk úgy definiálta, hogy „komló és maláta nélküli sör”. Sörfőzőként biztosan lenne ehhez egy-két szavad…
Én inkább a vodka szóda és a limonádé felől indulnék neki. A sörtől nagyon messze érzem, legalábbis, ami az ízét illeti. Habár a sör ízeinek a nagy részét valóban a komló és a maláta adja, de az élesztőnek is hatalmas szerepe van. Érdekes kérdés lehet, hogy ebben az esetben vajon sörélesztőt használnak-e.
Vagyis, ha különböző élesztőtípusokkal megyünk neki a hard seltzer erjesztésének, különböző ízvilágokat fogunk elérni?
Biztos vagyok benne. Ha ugyanabból az alapanyagból, különböző élesztőkkel kísérleteznénk, minden bizonnyal befolyásolná a ’seltzer ízét. A belga, apátsági sörélesztők például nagyon gyümölcsös jegyeket hoznak, a láger élesztők pedig egészen más jellegűek, hozzák a klasszikus „sörízt”. Viszont mondjuk egy semleges, ale típusú élesztőnek is megvannak a saját ízanyagai, de azok jóval visszafogottabbak.
Ha vissza akarjuk fejteni, a seltzereknél valószínűleg minél semlegesebb ízeket akarnak elérni…
Igen. Utánanéztem egyébként, hogyan készül a hard selzter. Sörfőző fórumokban vannak receptek, és a már említett semleges, ale típusú élesztővel javasolják erjeszteni, az egyik olyan a típussal egyébként, amivel rengeteg magyar APA és IPA is készül.
A másik fontos kérdés a cukor. Vagyis, hogy vajon milyet használnak hozzá…
Azokban az amerikai receptekben, amiket láttam, a „corn sugar”, vagyis a kukoricából származó cukor volt az italban. A Viper esetében glükóz és fruktóz van feltüntetve, vagyis répacukor és gyümölcscukor.
Az első ilyet egy sörfőző készítette. Szakmabeliként hogyan vélekedsz az ő motivációiról, illetve mi lehet a szakmai kihívás egy ilyen ital létrehozásában?
A jó ízegyensúly elérése elsőre biztosan nem könnyű feladat. Arra gondolok, hogy ne legyen semmilyen mellékíz. Néhány hard seltzer receptben felhívják egyébként a figyelmet arra, hogy az erjedés vége felé keletkezhet kellemetlen, kénes vonulat, de egy jól elkészített ital esetében természetesen ezt nem érzi a fogyasztó.
Technológiailag, maga a főzési szakasz nem bonyolult. Egy sör készítésénél a főzés nagyjából nyolc óra, több lépésben. Itt viszont megvan, mondjuk két óra alatt. Érlelni bizonyára nem nagyon kell, így elég csupán némi tisztulási idővel számolni.
Bizonyára nem kell már sokat várni arra, hogy valamely magyar kisüzem megpróbálkozzon a műfajjal. Mit gondolsz, egy „craft” hard seltzer különbözhet valamiben egy nagyüzemitől?
Elsőre az jut az ember eszébe, hogy mi van, ha igazi gyümölccsel, és nem természetes aromákkal dolgozik a gyártó – amennyiben ez belefér a kategóriába. Az növelheti a termék ázsióját, a gyümölccsel hozzá adott cukor pedig leerjedhet a készítéskor, vagyis megmaradhat alacsony energiatartamúnak az ital.
A kisüzemi verzióban továbbá azt tudom még elképzelni, hogy nem szűrik a hard seltzert, és a tisztulást az érleléssel adják meg, hogy minél gazdagabb legyen az íz és az illat, igaz, így kissé fátyolos lesz a végeredmény.
Ha te készítenél ilyet, milyen ízvilágokban gondolkodnál?
A lime-menta, vagyis a mojito koktél ízvilága bizonyosan jól működne, de abszolút el tudom képzelni a bodzás-limeos változatot is.
A Dreher Sörgyárak által forgalmazott Viper hard seltzer már kapható 0,33 literes dobozos kiszerelésben, és hamarosan érkezik majd az üveges változat is! Mindkettő 96 kilokalóriát tartalmaz, alkoholtartalmuk pedig 4 százalék.
(x)
