Az éttermek és sörözők biztonságosak, bezárásuk pedig többet árt, mint használ. A vendéglátóipari szektor egész Európában csak a fertőzések nagyon csekély hányadáért tehető felelőssé, illetve sokkal biztonságosabb mondjuk kocsmába menni, mint egymásnál vendégeskedni – áll egy elemzésben.
Az International Alliance for Responsible Drinking (IARD) – Szövetség a Felelős Alkoholfogyasztásért nevű, európai szervezet szerint sokkal károsabb korlátozni az alkoholfogyasztást, és az éttermek, sörözők nyitvatartását, mint amennyi haszna van.
Az IARD célja, hogy csökkentse a túlzott, illetve elősegítse a felelős alkoholfogyasztást. A szervezetet egyaránt támogatják a világ vezető sörgyártói, bor- és szesz forgalmazói, illetve együttműködnek természetesen a közszférával is.
Most azon ügyködnek, hogy közös, európai szintű kampányt szerveznek a HOTREC nevű ernyőszervezettel, amely a szállodákat, éttermeket, kávézókat és hasonlókat fogja össze kontinens szerte.
Az IARD, Beerporn.hu-hoz eljutott elemzése szerint az egész vendéglátóipari szektor mindössze a koronavírus fertőzések 3,5 százalékáért tehető felelőssé Európában. Ez nagyjából azt jelenti, hogy minden, a kontinensen működő kávézóban, étteremben, kocsmában és büfében kevesebb, mint egy fertőzés valósult meg a járvány kezdete óta. Ez pedig épp kilencszer kevesebb, mint amennyi mondjuk az iskolákban.
Fotó: Pexels.com/Elevate
A szövetség úgy látja, hogy az egész kontinensen kezd elterjedni az a narratíva, hogy a vírus terjedése szempontjából az alkoholfogyasztás kiemelt problémaforrást jelent. Ahogy növekszik a fertőzésszám, a kormányok felállítanak egy sorrendet, hogy melyek azok a szegmensek, amelyeknek mindenképp működniük kell. Mivel a munkahelyeken nem állhat meg az élet, és az oktatásnak is tovább kell folynia, az az irányelv, hogy a vendéglátásban korlátozzák leginkább az emberek érintkezését.
Ám az IARD úgy látja, ez valójában nem megoldás, hiszen az emberek a vendéglátóhelyek szabályozott, és biztonságos környezete helyett különböző, alternatív helyeken találkoznak – például egymás otthonában –, amely még inkább gyorsíthatja a koronavírus terjedését. Ahogy az sem jó irány, hogy a döntéshozók több európai országban az alkoholkereskedelmet korlátozzák – hiszen, mint fogalmaznak, az alkoholfogyasztás hordoz némi kockázatot ugyan, de nem befolyásolja valójában a társadalmi érintkezést.
Az elemzésből kiderül, hogy a szervezet nem lát szoros összefüggést az alkoholfogyasztás és a koronavírus terjedése között, az alkohol értékesítésének betiltása viszont a többséget szankcionálja, ezzel pedig elégedetlenséget szül – ahogy arra Európa-szerte látni már példákat. Emellett pedig egy rakás nem várt következmény is vele jár: többek között a csökkenő adóbevételek és a máris fokozódó illegális alkoholkereskedelem.
A HOTREC és az IARD a közeljövőben több fórumon is hangoztatja majd a kétségeit a vendéglátásban alkalmazott, drasztikus intézkedések hatékonyságával kapcsolatban. Fő üzenetük, hogy a bárok és éttermek, a bevezetett egészségügyi és higiéniás intézkedéseknek köszönhetően biztonságos helyek.
Ez egyébként lényegében összecseng a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatásával, amely szerint „a személyi higiéné szigorú betartásával és az éttermek megfelelő működésével biztosítható lehet a kockázat minimalizálása”. Az NNK itt úgy fogalmaz, hogy „egy megfelelően kialakított belső vendégtér, ahol a szellőztetés, a takarítás kellő alapossággal történik, és ahol a zsúfoltság elkerülhető és amennyiben az üzemeltetők a jogszabályi és a javasolt higiénés szabályokat betartják, a kockázat minimálisra csökkenthető”. A központ ugyanakkor aláhúzta, hogy „a koronavírus terjedésének megakadályozásában továbbra is kiemelten fontos, hogy kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan tartózkodnak és nehezebb a megfelelő védelmet jelentő legalább 1,5 méteres távolság betartása.”
