Fotó: Stuffdutchpeoplelike.com
Évszázadokkal ezelőtt az embereknél az ízérzékelés egészen mást jelentett, mint ma, előfordult, hogy az egyes ízek az életet, vagy a halált jelentették. A komlóhangsúlyos sörök egészen biztosan nem fértek volna bele az akkori közízlésbe.
Érdekes eljátszani a gondolattal: milyenek lehettek az évszázadokkal ezelőtti ételek és italok a ma használt eljárások, illetve fűszerek felfedezése, használata előtt. Az tudvalevő, hogy a sör régen egy szűretlen, zavaros ital volt, amelyet egészen biztosan nem fűszereztek komlóval, hiszen nem ismerték. Helyette a datolyától a különböző fűszernövényekig sok minden kerülhetett bele. És akkor még nem beszéltünk a kezdeteleges erjesztési, malátázási technológiákról, amelyek szinte biztosan gyakran vezettek ízhibás sörökhöz.
Persze a korabeli fogyasztó elvárása egészen más volt, mint amilyen a miénk. Bizonyára nem szívesen inna meg a mai fogyasztó egy olyan sört, amilyenek az évszázadokkal ezelőttiek voltak. És a középkor embere sem lenne valami boldog, hogyha elé tolnánk egy szétkomlózott dupla IPA-t, hiszen a korabeli ember a keserű ízt leginkább a mérgező anyagokhoz társította.
Dr. Forgács Attila, az ELTE Pszichológiai Karának docense arról ír az Élelmiszer.hu-n, hogy az ízek érzékelésének az emberi evolúció szempontjából is fontos szerepe van/volt. A sós íz értékes vitaminokat, ásványi anyagokat jelöl, az édes íz energiát, érett gyümölcsöt, a savanyú íz lehet például egészséges is, mint a citrom vagy romlott, mint az állott tej. A keserű íz pedig leginkább a mérgező ételekhez kapcsolható.
Forgács szerint egyébként az emberek igen nyitottak az ízek érzékelésével kapcsolatos megfigyelésekre, a kialakult „ízlés felülírására”. A szakma az új ízek iránti vonzódást íz-neofíliának nevezi, ám, hogyha minden ember rendkívül nyitott lenne az új ízek irányába, akkor az rengeteg veszéllyel járt volna az emberiségre, így bizonyára nem véletlen, hogy csak a populáció néhány egyede vonzódik az új ételekhez.
Az ilyen, az ízérzékelésben nyitott emberek a gourmék, de még nekik is 10-15 kóstolásra és kedvező tapasztalatra van szükségük ahhoz, hogy egy idegen ízt megszeressenek.
Szóval nincsen semmi vész, ha elsőre, és még tizenkettedikre sem jön be a baconnal hidegkomlózott, tejsavas erjedésű, sárgadinnyés IPA. A helyzet változhat.
