A rendszerváltást követően Magyarországon sorra nyíltak a kisüzemi főzdék. Az akkori főzdenyitási hullámban induló üzemek közül azonban kevesen érték meg az ezredfordulót, és alig vannak néhányan, akik még ma is működnek.
2023 a szülinapok éve is lehet, hiszen az 1992 és 1994 között rengeteg magyar kisüzemi főzde kezdte meg a működését. A kilencvenes évtized közepére már 140 tagja volt a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének, amelynek tagjai akkoriban jobbára egyszerű világos és barna lágersöröket készítettek, és helyben árulták őket.
Idén vannak közöttük olyanok, amelyek már több mint 30 évesek, így a Bors Serfőzde, Jászdózsán a Pannonbräu, vagy Kazincbarcikán a Bajor Sörház, illetve a tapolcai Stari Kézműves Sörfőzde. És lesznek, akik majd 2024-ben ülhetik meg a kerek évfordulót, így a Kapucinus, a Fóti Kézműves Sörfőzde vagy a Rizmajer is.
A legtöbb új, ma is létező főzdét az 1993-as év hozta, és ha figyelembe vesszük, hogy a következő évtized elejére a nagy hazai sörgyárak nemzetközi konszernek részeiként erősödtek meg, a kisüzemek képtelenek voltak velük versenyezni és sorra kényszerültek bezárni, látni fogjuk, hogy az 1993-ashoz hasonló főzdebumm miért nem ismétlődött meg később.
30 éve Vörösváron
A Rotburger Sörfőzde ezzel a névvel le sem tagadhatná pilisvörösvári identitását, de korántsem csak a neve az, amely hozzá köti a településhez: az elmúlt harminc évben megkerülhetetlen tényező lett a környéken, annyira, hogy – kihasználva a gyors vasúti összeköttetést – Budapestről is sokan járnak ki Vörösvárra néhány jó falatért és pohár sörtét.
A főzde hét évig működött önállóan, és 2000-ben bővült a ma is működő, bajor stílusú sörözővel. A fedett kerthelyiségre aztán további három évet kellett várni. Az egykori pilisi borkészítés ma már a múlté, de a Rotburger jóvoltából világos és barna láger, Festbier, és bajor búzasör is készül arrafelé.
Fotó: Rotburger látványsörfőzde, söröző és sörkert Facebook
Pedro, amigo mio
Noha kevesen emlegetik Pedro Söröző és Étteremként, a Zámolyi Sörfőzdéhez tartozó vendéglátóhellyel együtt így nevezik a Vértes lábánál, Budapest és Székesfehérvár között található helyet.
Az idén ugyancsak már 30 éve alapított étterem-sörfőzde jókora vendéglátóhely, nyáron akár 250 fős rendezvényeket is befogad, de vannak csendes, félreeső részei is. Az étlapon többek között olyan klasszikus csárdafogások szerepelnek, mint a többféle pacalpörkölt, a rántott borjúláb, de már pizzát is sütnek. Az ételekhez helyben készülő világos és barna láger, valamint barna búzasörök kérhetők.
Buliközpont Magyarhertelenden
Az Orfű melletti Magyarhertelenden ugyan 1992-ben már megalapították a Kapucinus Sörfőzdét (ugyan még nem ezen a néven, első termékük nekik is az 1993-as évhez kötődik: akkor kezdték árulni az Apó nevű sörüket.
Az új tulajdonosok 2011-ben vették át az üzemet, mára pedig több, mint 20 féle sör készül a Mecsekben. Legismertebbek közülük a Szeplőtelen világos láger, a Nem vagyok én Apáca barna-meggyes láger, a mokányabb Söröstyén (félbarna, duplán komlózott), vagy a Rock me Kapucinus IPA.
Fotó: Kapucinus Sörfőzde Magyarhertelend Facebook
Tavasztól őszig rendszeresen tartanak főzdebejárásokat, hangulatos bulikat és koncerteket a főzde kertjében, a Fishing on Orfű fesztivál pedig hosszú évek óta elképzelhetetlen a Kapucinus sörtúrák nélkül!
Sörök a vár mellől
A Sümegi Sörfőzdét Nagy József és testvére alapította, szintén 1993-ban. Eleinte mindössze világos és barna lágert készítettek, és a kilencvenes években egyre több helyre jutottak be a termékeik Veszprém, Zala és Vas megyékben.
A csapathoz 2010-ben csatlakozott Bacsó András, termékfejlesztőként. A sörfőzde jelenleg nagyon változatos kínálata nagyrészt az ő nevéhez fűződik: az Árpád utcában működő Sümegi Sörházban olyan sörök kóstolhatók, mint a Sümegi Vadláger, a feketeribizlis, gyömbéres-limeos, kivis sörök, vagy a sárgabarackos és meggyes búzasör. Van szűretlen bajor búzasörük is, az utóbbi években pedig már IPA-kat is főznek.
Az igazi ózdi hősök
Egy szebb világban Ózdról biztosan nem Majka jutna az emberek eszébe, hanem mondjuk az ipari skanzen meg a Bolyki Serház, amely szintén idén ünnepli harmincadik szülinapját. Az Elek Emil és fia Elek Róbert által alapított főzde eleinte csak egy 4,5 százalékos, szűrt pilsenit készített. Két évvel később pedig jött a barna változat.
A Bolyki Serházban közvetlenül a söröző mögötti részen található az üzem, és a főzde saját kocsmája mindig is a legfontosabb értékesítési láb volt a vállalkozás életében. A már említett világos és barna sörökön kívül többféle gyümölcsös főzettel és szezonális termékkel várják a látogatókat.
Dombóvári alapvetés
Családi vállalkozásként működik 1993 óta a Kissler Sörfőzde is. A Dombóváron mindenki által jól ismert főzdét az utcáról nem is látni, hiszen egy lakóház hátsó udvarában kapott helyet. A többiekhez hasonlóan a Kisslernél is láger sörök készültek az első évtizedekben. A világos és barna termékek mellé később érkeztek meg a fűszeres és gyümölcsös sörök.
Békés-megyéből a legnagyobbak közé
Az idén 30 éve alapított főzdék közül kétségkívül a legismertebb a Szent András Sörfőzde, amelynek van is egy olyan terméke, ami a kezdeteket idézi fel: ez az 1993 nevű könnyű bajor lager. Békésszentandráson egyébként az elsők között ismerték fel a kilencvenes években, hogy a piacon történő érvényesüléshez saját receptekre és különleges sörfajták készítésére van szükség.
A Rózsa Söröző és a Szent András Sörfőzde a 90-es években (Fotó: Szentandrassorfozde.hu)
Ebből az időből származik a mai napig készülő Black Rose, mint az első prémium, magas alkoholtartalmú fekete sör Magyarországon, amelyet számtalan újabb innováció követett. Elég ha csak a Szent András gyümölcsös termékeire gondolunk – ezekkel is úttörők voltak idehaza.
A ’szentandrási üzem az évforduló tiszteletére idén is egy rakás újdonsággal készül, ezek közül pedig már meg is jelent az első, egy valódi, nehézsúlyú belga tripel.
