Fotó: News1130.com
Babák Csaba, Londonban élő elemző, akinek a közelmúltban jelent meg a Beer Means Business című könyve elmulasztott lehetőségként mutatja be ebben a blogbejegyzésében, hogy az európai kisüzemi sörfőzdék nem vettek részt az európai jövedéki adó irányelv felülvizsgálatában.
A jelenleg érvényben lévő uniós adózás keretét még 1992-ben fektették le. Ez kerül most felülvizsgálatra és hasonló mértékű változtatás talán évtizedekig nem várható. Ennek ellenére úgy tűnik, a kisüzemi sörfőzdék kihagyták a lehetőséget, hogy elmondják, hogyan lehetne számukra kedvezőbb a szabályozás – olvasható a bejegyzésben.
Az egyeztetés tavaly novemberben zárult le, az összesített eredményeket pedig idén júliusban tették közzé. Kiderült, hogy összesen hétszáz szervezet – adó- és egészségügyi hatóságok, gazdasági szereplők és képviselőik – működött közre a tervezet kidolgozásában. Az Európai Unióban mintegy 7000 ilyen-olyan kisüemi főzde működik, és csak 122-en reagáltak a felmérésre. A többi főzde képviselete arra a 25 egyesületre hárult, akik kitöltötték a bizottság kérdőívét.
Az Egyesült Királyságban hat sörökkel kereskedő társaság és 20 sörfőzde vett részt a konzultációban – elmondható tehát, hogy igen alacsony volt a kisüzemi sörfőzdék részvételi hajlandósága, és úgy tűnik, hogy marad az 1992-es adózási direktíva.
Egy ilyen egyeztetés nemzeti és EU-s szinten is lehetőséget jelent arra, hogy a piaci szereplők szóljanak a döntéshozókhoz – írja Babák Csaba. Az ilyen konzultáció nem csak formális válaszokra sarkall, hanem lehetőséget jelent olyan vélemények megformálására is, amelyeket egyébként más körülmények között nehezen lehetne eljuttatni a döntéshozókhoz. Ezt viszont az kisüzemi sörfőzdék képviselői nem értették meg – teszi hozzá. A jövőben jelentősen javítani kell az érdekérvényesítő képességen – hangsúlyozza.
